Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

III. A vérkeringési szervek betegségei

hang hasonló a hegedűhúr pengéséhez, a szívzörej pedig a vonóval végighúzott húr hangjához — Geigelj.

Keletkezésük helye szerint megkülönböztetünk intracardialis (endocardialis) és exlracar dialis zörejeket.

A) Az intracardialis zörejek mindig ugyanazon a helyen hallhatók, éspedig keletkezésük helyén, tehát valamelyik szájadék felett. Jellegük fúvó és mindig a szívműködéssel synchron jönnek létre.

Ép viszonyok közt a szív felelt zörejt nem hallunk, mert a vér egészséges szívben zajtalanul kering. Mihelyt azonban a billentyűk vagy szívszájadékok megváltoznak (elégtelenség vagy szűkület . a vér torlódása miatt örvénylő zúgás (szívzörej) keletkezik, mert a vérnek mindkét esetben szűkült nyitáson kell áthaladnia. Ugyancsak örvénylés. ill. zúgás, zörej jön létre, ha a szív ürege változik meg, ha a vér belső súrlódása (viscositás) csökken s ha a véráramlás sebessége nő. A szíven belüli zörej a véráramlás irányában jól vezetődik tova; ezért van az. hogy a mitralis insufficientia syst, zöreje a 3. bal bordaporc felett, az aorta- stenosis syst. zöreje a carotis felelt, az aortáinsufficienlia diast. zöreje a sternum és szívcsúcs tája felett hallható legjobban.

Az intracardialis zörejek, aszerint, hogy a szív összehúzódása vagy elernyedése idején jönnek létre, lehetnek systoles és diastoles zörejek. Azt a diastolés zörejt, mely közvetlenül az I. szívhang előtt hallható, praesystolés zörejnek nevezzük. A zörejek mellett a szívhangok hol hallhatók, hol nem vagy alig.

A hallgatódzás eredményét mindig hiánytalanul kell megjelölnünk, így pl.: systolés hang, syst. zörej és diast. hang. Igen fontos annak megállapítása, hogy a zörej a szívműködés mely szakában jelentkezik s hol van a punctum maximuma, azaz hol hallható a legerősebben.

Systolés zörej a mitralis és tricuspidalis felett billentyűelégtelenséget (insufficientia) jelent, az aorta és pulmonalis felett pedig szája- dékszükületet (stenosis).

Diastolés zörej a mitralis és tricuspidalás felett stenosist, az aorta és pulmonalis felett pedig insufficientiát jelent.

Megjegyzendő, hogy a szívzörejek jelenléte nem mindig enged biztos következtetést vonni arra, hogy a szívben anatómiai elváltozás (insuff. vagy stenosis) van, mert ilyen elváltozás nélkül is hallhatók esetenként dörejek. Míg amazokat organikus zörejeknek hívjuk, addig ez utóbbiak az anorganikus vagy accidentalis zörejek. Fontos e különböző eredetű zörejek egymástól való elkülönítése:

a) Az organikus zörejekre jellemző, hogy többnyire a balszíven fordulnak elő, amikor a tompulati viszonyok megfelelő elváltozása (hypertrophia, dilatatio) is észlelhető, ezenfelül pedig kifejlődnek előbh- utóbb a keringészavar különböző tünetei (dyspnoe, vizenyők. cyanosis). Az organikus zörejek az anat. elváltozás állandóságának megfelelően állandóan hallhatók és lehetnek úgy systolés, mint dyastolés zörejek.

b) Az anorganikus zörejekre jellemző, hogy esetenként mindkét szív felett hallhatók (punctum maximum a pulmonalis-szájadék felett). Minthogy anatómiai elváltozás nincs, a tompulati viszonyok rendesek: keringés'závar tünetei természetesen nem jelentkeznek. Mindig systolésak (csak anaemia perniciosa esetén hallani nagy ritkán diastolés accidentalis zörejt). Az alapok megszűntével a zörejek is eltűnnek. Előfordulnak túlgyors szívműködés (nagy láz, Basedovv-kór) és a vér csökkent viscositása (anaemia, chlorosis, leukaemia) esetén.

74