Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

II. A légzőszervek betegségei

része a Mohrenheirrí-árok, melyben a hasüri szervek közül különösen gyomorrák esetén elég gyakran és korán megnagyobbodott nyirokcsomók tapinthatók.

A bordaközök erősebb behúzódása a mellűn neg. nyomás fokozódása mellett szól (a felső légutak stenosisa [diphteria] alkalmával kétoldali, bronchostenosisnál féloldali a lrehúzódás); a bordaközök elmosódása vagy elődömberodása a pos. nyomás fokozódása mellett szól (szelepes pneumothoraxra, továbbá exsudatumra vagy hydrothoraxra jellemző).

Vénás tagulatok a mellkas falán a vér elfogyásának gátoltságára mutatnak, (mediastinalis tumorok).

2. A mellkas méretei: a) körfogita az emlőbimbók magasságában mérve körülbelül a testhossz felével egyenlő. Mély kilégzéskor átlag 82, mély bevégzéskor 90 cm. úgyhogy a legnagyobb kilengés (excursio) 8 cm.

b) a sternovertebralis átmérő a corpus sterni alsó részén 19 cm.

c) a mellkas hosszának mérete az ágyék hossza, vagyis a bordaív és crista iliaca közti távolság, mely normálisán egy tenyérnyi széles.

d) az epigcistrialis szög (a bordaívek által alkotott szög) normálisán 90°.

e) a felső apertura dőlésének mértéke az a szög, melyet a 7. nyakcsigolya tövisnyujtványán és a manubrium sterni incisura jugula- ris-án áthaladó egyenes a vízszintessel képez. Normálisán 30°

Thorax emphysematicus: a mellkas körfogata és sternovertebralis átmérője nagyobb a rendesnél, a mellkas rövidebb, amiért is az ágyék tenyérnyinél szélesebb, az epigastrialis szög 90°-nál nagyobb (tehát tompa), a felső apertura dőlése 30°-nál kisebb. A thorax egészben véve hordóalakú. — T h. paralyticus: a mellkas körfogata és stenovert. átmérője kisebb, a mellkas hosszabb, miért is az ágyék nem fogad be egy tenyeret, az epigastrialis szög 90°-nál kisebb (tehát hegyes)., a felső apertura dőlése 30°-nál nagyobb. A mellkas lapos, hosszú.

3. A mellkas légzéikilengése (excursio . Légzéskor normálisán mindkét mellkas fél egyenletesen emelkedik, másszóval a két fél excur- siója egyenlő (körfogat-mértékben legfeljebb 8 cm, rendes légzésnél kisebb). Ha a kilengés kicsiny, úgy vagy részleges infiltratio (tbc) vagy fájdalom (pleuritis sicca) okozza. Ha a mellkas féloldala egyáltalán nem légzik, úgy ennek három oka lehet: tiidőcompressio (pleuritis exsud. folytán), teljes infiltratio (pneumonia) vagy collapsus (pneumothorax következtében).

4. A légzés. Egészséges felnőtt légvételeinek száma percenként 16—20 (újszülötté 44). Légzés- és pulzusszám aránya 1:4. A rendes légzéstypus férfiaknál a costoabdominalis (főleg a rekesz sülyes/.tése által), nőknél inkább a costalis vagy thoracalis (a bordák emelése által).

A rendes typus megváltozhatik, éspedig thoracalis lesz a costoabdominalis légzés, ha a diaphragma bénul, ha akár felülről, akár alulról nagy nyomás (folyadék, gáz, daganat) nehezedik rá, ha görcsbe esik (tetanus), azután peritonitis alkalmával, amikor a rekeszmozgás hashártyafájdalmat okoz. — Abdominalis lesz a thoracalis légzés pleuritis, bordatörés, bordaizületi gyulladások alkalmával, továbbá a thorax rugalmasságának csökkenésekor (korai elcsontosodás, emphysema stb.).

.30