Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
VI. A vese betegségei
merev és tág pupillák stb.). A rohamok 1—2 percig, néha hosszabb ideig is tartanak s halmozódás esetén halálra is vezetnek. Rendszerint azonban 1—2 nap múlva visszatér az eszmélet (a roham idejére amnesia áll fenn). Gyakran észlelni a háborús és vörhenyes nephrosisok kapcsán. Kór jóslata aránytalanul jobb a valódi uraemiánál. — Therapia: lum- balpunctio (10—20 ccm liquor lebocsátása), néhány napi időközben megismételve. Volhard szerint igen jó nehány napi éneztetés és szomjaz- tatás, ill. igen kevés étel-ital nyújtása. Phys. konyhasóoldat infusio ja tilos, mert a szervezet amúgyis telített konyhasóval. b) Pseudouraemia angiospastica. Agyi érelváltozások kapcsán létrejövő érgörcsökön alapszik, amelyek hypertoniával járó vesebántalmak (nephrosklerosisok) esetén is előfordulhatnak, de igen sok esetben nincsenek szorosabb vonatkozásban a vese megbetegedésével. Ilyenkor oka atherosklerosis, ill. vémyomásemelkedés és szívelégtelenség. — Tünetei: agyi jellegű rohamok: múló vagy állandó bénulások, megelőző görcsök után, érzés- és látászavarok, eszméletlenség, légszomj, olykor Cheyne- Stokes-légzés. — Therapia: értágítúk (natr. nitrosum, papaverin, tro- parin és theobrominkészítmények). Jelentékeny hypertonia esetén érvágás. Az uraemiával kapcsolatban megjegyzendő, hogy ez alakok szövődhetnek is egymással, így elég gyakori, hogy a valódi uraemiának eclampsias vagy angiospastikus összetevője is van, aminek a kezelés szempontjából van jelentősége. 6. Minden heveny és id. vesebajra való gyanú esetén megtiikrö- zendö a szemfenék (neuritis optica és retinitis albuminurica: látászavarok, látótérhiányok; a r. albuminurica rossz kórjóslatra mutat). — A vérkeringés szervei is mindenkor megvizsgálandók. Vizeletvizsgálat. a) A vizelet napi mennyisége: átlag 1500 ccm. Ha mennyisége nem éri el az 500 ccm-t, oliguria, ha pedig meghaladja a 2500 ccm-t, polyguria van jelen. Mindkettő kóros rendszerint. Polyuria okai: diabetes insipidus (9—20 1), polydipsia, diabetes meíilus (3—6 1), zsugorvese, prostatahypertrophia, pyelitis, trans- sudatum és exsudatum felszívódása. Oliguria okai: oligodipsia (hysteria esetén), láz, erős hasmenés (cholera), erős izzadás, exsudatum és transsudatum keletkezése, továbbá a hólyag lűídése (tabes) vagy a vizeletlevezető csatorna erő- művi akadályai (daganatok, prostatahypertrophia, strictura, kő). Külön csoportokat képez egyrészről arenalis oliguria (a vizelet töménysége csekély, tehát fajsúlya alacsony; fokmérője a testsúly napi ingadozásainak ellenőrzése és nem a vizelet mennyiségének meghatározása, mert izzadás és légzés útján is távozik víz), másrészről a cardialis oliguria (a vizelet töménysége nagy, tehát fajsúlya magas; a testsúly és vizeletmennyiség között fordított az arány). A gyakori vizelés neve pollakisnria (cystitis, neurasthenia), a ritka vizelésé oligakisuria (tabes). A fájdalmas és nehéz vizelést dysuria-nak hívjuk. Ha a vizelet nagyobb mennyiségben éjjel ürül, nykturia-ról szólunk; leggyakrabban szívbajos pangások alkalmával észlelhető (oka az. hogy éjjel fekvéskor a szív munkája a vesét illetőleg jobban érvé175
