Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

V. Az emésztőszervek betegségei

tiidőbántalmak folytán): e mechanikai tényezők mellett igen fontos a hereditas (a viszerek falának öröklött satnyasága). Férfiaknál és jó- módúaknál (zsidó faj) gyakoribb.

Tünetei (megjegyzendő, hogy szövődmények nélkül az aranyér sokszor alig okoz kellemetlenséget): égés, viszketés, fájdalom a végbél nyílásnál, különösen székelés alkalmával gyakori és közismert tünete a vérzés (a bélsár felületén véres csíkok), melyet a kemény széklet okoz azáltal, hogy a duzzadt, vékonyfalú ércsomókat felhorzsolja, kifakasztja. A vérzés a feszülés csökkenése miatt mindig enyhíti a fájdalmat. A fájdalom nagyonfokozódik, ha a sphincter ani görcsös ösz- szehúzódása miatt a csomók kizáródnak (ilyenkor borsónyi-diónyi kékesen áttünő csomók láthatók az anus szélén vagy a rectumban). Idősebb korban mindig gondoljunk végbélrákra is! Az aranyér, szövődményei által veszélyessé válhatik. Így elgenyedése (thrombophlebitis) következtében periprocialis tályog, végbélsipoly, fissura ani és mint ritka, de életveszélyes szövődmény, a vena portae genyes gyulladása, pylephlebitis jöhet létre (n. b. a venae haemorrhoidales egyenesen a májkapuérbe öm lenek).

Therapia. Ha lehetséges, oki kezelés. Egyébként oda kell törekedni, hogy a csomók gyulladását megakadályozzuk: a végbél tisztántartására és a csomók sérülésének meggátlása céljából a beteg székelés után selyempapirral vagy vattával törölje meg végbélnyílását, meleg ülőfürdők után amerikai vaselinnel kenje be és mindenkor puha, pépes székletről gondoskodjék (keserűvíz stb.). Kizárt aranyeres csomókat beolajozott újjal vissza kell helyezni. Gyulladás, vérzés esetén ágynyugalom, jégzacskó, cocainos kenőcs, esetleg nodil-kúpok. Ha a panaszok minderre nem szűnnének meg, indokolt a sebészi beavatkozás: kiirtás thermokauterrel (Langenbeck) vagy excisio (Whitehaed). Esetleges veszélyei (genyedés, üszkösödés) miatt 20—30o/o-os carbolglycerines befecskendezést a csomókba csak kivételesen alkalmazunk.

Függelék. A belek vér edényeinek (többnyire a vasa mes. sup.) thromboemboliája elég ritka, de előfordul arteriosclerosis, endocarditis folyamán (embolia az art. mes. sup. és inf-ban), továbbá műtétek után és a májkapúér forrásterületében székelő gyulladásokkal kapcsolatban (tovavézetéses thrombus). Következménye haemorrhagiás (ritkán anaemiás) infarctus a megfelelő bélszakasz elhalásával, elüszkö- södésével, esetleg ileus tüneteivel. — Tünetei: hősűlyedés, collapsus, hasba nyilaié heves fájdalom, hányás, eleinte (véres) hasmenés, később esetleg székrekedés (ileus), meteorismus. Peritonitis perforativa is kifejlődhetik (de peritonitis, perforatio nélkül is létrejöhet). — A halál napok, hetek múlva következik be. Gyógyulás ritka. Kezelése csak sebészi (bélresectio).

Obstipatio chronica.

Napi egyszeri székelés a rendes, bár kivételesen előfordul, hogy a defaecatio rendszeresen csak másod- harmad-, negyednaponkénl következik be, anélkül, hogy ez kóros volna.

A székrekedés számos hév. és id. betegség kisérő tünete (peritonitis, appendicitis, stenosis, peritonealis összenövések, Hirschsprung-f. megakolon congenitum stb.). Megkülönböztetésül e sy nip to más szék rekedéstől, beszélünk ú. n. szokványos székrekedés r ő 1 (obstipatio habitualis) is, amikor a szorulás látszólag önálló bántalom alakjában lép fel.

Az obstipatio habitualis, okait tekintve, homályos. Szerepet játszhatnak egyszer a bélizomzat veleszületett gyengesége, csökkent ingerle- henysége. beidegzészavara, máskor elégtelen mozgás, ülő életmód, hely