Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
I. Fertőző betegségek
A vörösvérsejt nem halvány, csak zsugorodott. A plasmodiumok naponta,, de esetenként nem egyszerre (1 órán belül) oszlanak, hanem több szakaszban, ezért a rohamok szabálytalanok, sőt állandó láz is lehet jelen (malaria tropica s. perniciosa). Míg a tertiana és quartana parazitái lázroham idején tömegesen lepik el a vért, addig tropica plasmo- diumai nem annyira a vérben, mint inkább a belső szervek véredényei körül találhatók (agyban, lépben, csontvelőben), Ivaros alakjai félhold- szerűek. a keringő vérben gyakran megjelennek, a vörösvérsejtnél nagyobbak, úgyhogy megnyujtják. A malaparaziták kimutatása történhetik: t. Festetten készít m é n y b e n, úgy, hogy egy csepp vért erős nagyítással (immersiós lencsével) vizsgálunk (a plasmodium élénk mozgásáról jól felismerhető). 2. Festett készítményben: tárgylemezre vékonyan kikent vérréleget (u .n. Strichpraeparatum levegőn (és nem láng feleli) megszárítjuk, methylalkohóiban fixáljuk. Ütána vagy Jenner- May- (eosin-methylen-kék-) vagy G i e m s a-féle (azur-eosiii-) keverékkel festjük meg. Ha kevés a parazita, jól használható a Ruge-f. vastag- csepp módszer (híg formalin-ecetsavas oldattal kioldjuk előzőleg "a haemoglobint s azután fixálunk és festünk). Tünetek. 1. Febris intermittens (tertiana et quartana . Rendszerint a reggeli vagy délelőtti órákban kezdődő roham, mely 7—12 óráig tart s a plasmodium milyensége szerint harmad- vagy negyednaponként ismétlődik. — Maga a maláriás roham három szakaszban folyik le: 1. A hidegrázás szaka (remegés, fogvacogás; hideg, sápadt bőr, szederjes arc) 1—2 óráig tart. 2. A száraz hő szaka (forró, száraz bőr, kipirult arc; hőmérséklet 40—41.5° C) 3—5 óráig tart. 3. Verejtékezés szaka (a bőr izzadt, a hőmérséklet nehány óra alatt normálisra sülyed vissza). A rohamok néha naponta ismétlődnek (intermittens quotidiana), amikor is két tertianparazita vagy ritkábban három quartanparazita- generatio van a vérben. Ilyenkor megesik, hogy a roham nem a rendes napszakban, hanem mindig valamivel korábban (febris intermittens anteponens) vagy későbben (postponens) következik be. A lép minden rohammal jobban és jobban megnagyobbodik. Gyógyuláskor fokozatosan fejlődik vissza. A maláriások bőre sajátságos sárgásbarna színárnyalatot ölt (pigmentlerakódás). Roham idején szív- dilatatio, esetleg systolés zörej észlelhető, néha végtag- és keresztfájdalmak is. II. Febris perniciosa (vagy malaria tropica . A lázroham néha feitiantypusú, máskor rendszertelenül intennittáló. sokszor pedig állandó- Súlyos idegrendszerbeli tünetek (coma és öntudatlanság, deliriumok, görcsök) jellemzik a rohamot, máskor cholera-szerú tünetek (hányás, hasmenés, collapsus), olykor ikterüs is (febr. intermittens perniciosa icterica), esetleg haemoglobinuria (u. n. Schiearzwasser-fieber). Ez utóbbi egyébként a chinin túladagolása folytán is felléphet. III. Chronikus malaria-cachexia. Tulajdonképeni lázrohamok nincsenek, csak nagyfokú anaemia, sárgásfakó bőrszín, étvágytalanság, főfájás, álmatlanság, máskor ideges tünetek, orrvérzés, hatalmas, ke- inénv léptumor, ascites. A vérben csak olykor sikerült plasmodiumokat kimutatni. A halált cachexia vagy valamely közbejövő betegség okozza. Az u. n. malaria larvata (intennittáló neuralgiák, enteralgiák cardialgiák. amelyek egy-két óra hosszait tartanak s láz nélkül fol\nak
