Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

A fogszú (caries dentis) - Hajlamosító körülmények

90

A fogszú (caries dentis).

elvonásában és így a dentir fellágyulásában. Michel (1903) vizsgálni iparkodik a szoptatás hatását a fogszú elterjedésére. 11.762 vizsgált gyermek 66°/0-a anyatejen nevelődött: ezek fogszu százaléka 11.46; 10 hónapon túl anyatejjel éltek iogszú százaléka 9; 7 hónapig szoptatottaké 13; 900 gyermek tej és vizen nőtt fel: fogszú százalék 22; 620 gyermek liszten és vízzel nevelődött: 27°/0 fogszú. Röse (1905) kiterjedt vizsgálatából csak a végkövetkeztetést iktatom ide: «Gegenüber den über 12 Monaten gestillten Kindern leiden die künstlich Ernährten um 28°/0 häufiger an Zahn-verderbnis.» Siefart (1905) szerint 600 vizsgált gyermekágyas között csupán 10-nek volt ép iogazata = 1-06%. Auwert (1906) elfogadja, hogy terhesség alatt emelkedik a fogszú százalék.

Minthogy igazolva eddigelé egyáltalán nincs, hogy a terhesség alatt a fogak mészsókat veszítenek és így a terhes nő foga ilymódon lenne fogékonyabb a szúvasodásra, a terhesség alatt tapasztalt nagyobb fogszú %-ot más, talán külső körülményben kell keresnünk, (melyek között talán nem utolsó a nyál minőségi és mennyiségi változása, esetleg az ezen idő alatt elhanyagolt szájápolás stb.).

6. A foglalkozás szerepe.

Robinowitsch (1882) összeállítása szerint, ha a

cukrászok fogszú százaléka __

............ ................ 100; akkor

k

orcsmárosok fogszú százaléka _ ... ... ... ... 93

k

ereskedők <■ « ... .............. ... 68

k

ocsisok v « ... ... ... ...__ 60

p

ékek « « ... ..................... 57

s

zakácsok « « ... __ ... ...__ 50

H

esse (1886) figyelmeztet a fogszú gyakoriságára a pékeken. Port szerint (1895) legkevesebb a fogszú a kereskedőkön, ezután következnek iparosok, földművesek és végül gyármunkások. Lührse (1899) vizsgálásai 2486 katonára vonatkoznak : «Bei einzelnen Gewerben ist die Zahncaries so verbreitet und einer so prägnanten Form, dass man sie als Gewerbekrankheit für den betreffenden Beruf bezeichnen kann. 4. Die Stadtbevölkerung hat schlechtere Zähne als die Landbevölkerung». Dr. Kunért {1901) a cukrászok, pékek fogazatát vizsgálta. Következtetései: 1. Die durch Gährung von Zucker gebildeten Säuren in erheblich stärkeren Masse vernichtend aut die Zähne wirken, als die durch Umsetzung der Stärkegruppe der Kohlenhydrate entstandenen. 2. Die Gährung der Eiweisstoffe im Munde keineswegs für die Zähne unschädlich sein kann. 3. Alle Personen, welche regelmässig mit Zucker zu thun haben, bereits bei einem Durchschnitsalter von 25—26 Jahren circa 60°/o fehlende und kariöse, also nur 40% gesunde Zähne besitzen, dass dieser Prozentsatz bei 40 jährigen Individuen sogar auf 78'7% steigt, während auf Grund von Port und Röse vorgenommener Untersuchungen bei 20—22 jährigen Leuten als Durchschnitt etwa 25% erkrankte, also wenigstens noch 75% gesunde Zähne gefunden wurden; 4, bei den vorgenannten Personen die Caries in weit höherem Grade als bei anderen Individuen die Vorderzähne befällt und mit 31% der car. Zähne in der eigenartigen Form der Flächen Caries auftritt; 5. sich der zerstörende Einfluss des Zuckers bei Personen mit schlecht verkalkten, sehr weichen Zähnen schon nach 2—3 jähriger gewerblicher Arbeit geltend macht, während bei mittel- mässig gut dentificierten Zähne eine sechs- bis achtjährige Beschäftigung mit Zucker erforderlich zu sein scheint, ehe die Zähne in umfangreicher Weise zu Grunde gehen».

Abloff (1902) a Michailowsky-Schosstenski-féle lőporgyárban (Szent-Pétervár) végezte vizsgálatait. E gyárban a munkásc/k egyik csoportja a gyapotot savakkal összekeveri ; a másik csoport vízzel kimossa. Az első csoport közül vizsgált 126 egyént; e közül 38 volt épfo-