Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogszú (caries dentis) - Kóroktana, kórtana
76 A fogszú (caries dentis). seems to be excluded. 8. We may accordingly look upon caries of the teeth as consisting of three stages: 1. decalcification ; 2. infection and devitalization of the decalcified dentine; 3. putrefaction of the devitalized dentine. Miller (1883) elméletét továbbá magyarázza azon kísérletekkel, melyek eredményeit összefoglalja: 1. «That dentine during the process of caries suffers a ver}' great lesse of lime-salts ; 2. That dentine softened by exposure for some weeks to the action of saliva and bread of the temperature of the human body contains a much larger per cent, of lime-salts than carious dentine; 3. That even the deaper layers of carious dentine have lost a large propovition of lime-salts. The two propositions which I have endeavored to establish in this article are these : 1. Acids, especially those generated in the oral cavity by fermentation, are factors which by no means should be overlooked in a discussion of the causes of caries .. . ; 2. the softening of the dentine produced by caries is a real decalcification. Galippe és Vígnál (1890) vizsgálva a szuvas folyamatot, azt állítják, hogy ... a tejsavat termelő organizmusok hatása a szuvasodás bevezető momentuma. Arkövy }1898) szerint: 1. A bac. gangr. pulpae épen úgy tekinthető karies-bakteriumnak, mint a Miller-féle a, ß, y, o, £ és a Jung-féle «Caries-Pilzek» ; a különbség a bac. gangr. pulpae előnyére az, hogy ez egymagában is elegendő fogszú keletkezésére. 2. Fogkaries létrejöhet nemcsak savanyú, hanem határozottan és erősen lúgos kémhatású közegben is. Goadby, K. W. (1899) a dentinben talált mikroorganizmusokat a következő 3 csoportba osztja : a) baktériumok, melyek savat termelnek, b) baktériumok, melyek vérsavót folyósítanak, c) baktériumok, melyek pigmentet termelnek. Az első csoportba két baktérium tartozik, melyeket Goadby kivétel nélkül megtalált a fellágyult dentinben: 1. Streptococcus brevis. 2. Bac. necrodentalis (Goadby). Ezek cukrot vagy keményítőt tartalmazó tenyészetben igen gyorsan nagy mennyiségű savat termelnek és mindig csak a fellágyult dentin mélyebb rétegeiben találhatók, a Bac. necrodentalis új faj, fakultatív aneorob és Goadby szerint pleomorf. A felületes rétegekben még más savtermelő fajokat is talált. Valamennyit a következő táblázat tünteti fel: Savtermelő baktériumok caries dentium-ban : 1. Streptococcus brevis és 2. Bac. necrodentalis mélyebb rétegekben ; 1. Streptococcus brevis; 2. Sarcina alba; 3. Sarcina lutea, Staphylococcus albus; 4. Sarcina aurantiaca; 5. Staphylococcus pyogenes aureus és Staphylococcus pyogenes salivarius (Biondi) felületes rétegekben. A második csoportba tartozó mikroorganizmusok vizsgálatakor kiderült, hogy a den- tint csak azok a fajok folyósítják el, melyek a vérsavót is képesek elfolyósítani. A zselatina elfolyósítása még nem biztos jel a dentin elfolyósítására. A dentin elfolyósításakor a médium mindig határozottan alkáliás. A fogszú baktériumai, melyek vérsavót (esetleg dentint is) folyósítanak, a következők: 1. Bac. mesentericus ruber, Bac. mesentericus vulgatus, Bac. mesentericus fuscus ; 2. Bac. fuscus (Goadby); 3. Gelber bacillus (Goadby) talán Bac. gingivae pyogenes (Miller) folyósít vérsavót és dentint; 4. Bac. liquefaciens motilis. A harmadik csoportba tartoznak: Bac. gangr. pulpae (Arkövy); aztán néhány Miller és Jung által határozottan nem definiált mikroorganizmus. Idetartozik egy Goadby által Chladothrix buccalis-nak nevezett mikroorganizmus is, melyet ő pleomorf-nak tart. Barna pigmentet produkálnak : 1. Bac. mesentericus ruber, Bac. mesentericus vulgatus, Bac. mesentericus fuscus ; 2. Bac. fuscus (Miller)? mesentericus ; 3. Bac. fuscus (Goadby); 4. «Gelber Bacillus» (? Bac. ging. pyog. Miller). Goadby szerint a fogszú keletkezésében 3 mikroorganizmus fajnak van szerepe, olyanformán, hogy bizonyos fajok savat termelnek és ezzel fellágyítják a dentint, e fellágyult dentinben azután olyan fajok tenyésznek, melyek folyósítanak, míg végül a harmadik csoport fajai mellékjelenségként a barna színeződést okozzák. Choquet-nak (1901) sikerült élő állat fogában bizonyos mikroorganizmus beoltásával mesterségesen fogszút okozni; egyébként azon véleményen van, hogy a fogszúvasodást nem egyetlen mikroorganizmus okozza. Miller (1902) az ú. n. «plaques»-okra nézve Wilhams-e 1
