Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

A fogak rendellenességei - 4. A fogak helyzetét illető eltérések - 5. A fogak szövetét illető eltérések

64

A fogak rendellenességei.

lyek rendesen többé-kevésbé szabálytalan foghoz, fogrészlethez, koronához stb. rögzítettek. Ilyen daganatot ír le Höncz (lásd 151—154. ábra) 1906-ban. A maga nemében egyetlen ilyen fajta daganatnak minősíthető Rodier esete (1909), melyet a 155., 156., 157., 158. ábra rögzít. Jobboldalt a metszők és szemfog helyét foglalja el az odontóma, melynek felszínén 21 különálló csücsök van. A gyökér tojásalakú, nagy űrben végződik, melyben fogat utánzó képlet foglal helyet; e képleten a fog kemény állományai inverzióban vannak.

Fejlődhetnek ilyen odontómák heterotopikusan is. Ezek ugyanoly szöveti szerkezetűek, mint a leírt odontómák és kétségen kívül nem rendes hetyen fejlődő fogcsírából származnak.

154. ábra. Odontóma III. baloldali nagyőrlőn (Höncz).

a mellső, b hátsó részlet.

II. A fogak szöveti rendellenességei.

Legfeltűnőbbek e rendellenességek a zománc szövetén. A zománc kialakulása alatt és pedig a zománc den155. ábra. Odontóma felső állcsonton (Rodier).

Az odontómátólfO) labiálisán jobboldali középső metsző áttörőben (I), (metszőéle rendesnél jóval nagyobb, 12 mm.); első kisőrlő fog (P) áttörőben, oldalsó metsző, szemfog és II. kisőrlő hiányzanak.

156. ábra. A 155. ábrán rajzolt odontóma természetes nagyságban (Rodier).

A daganaton 21 csücsök számolható meg.

tifikációja folyamán külső hatások annak szöveti felépítésében súlyos zavarokat okozhatnak. És mert az elmeszesedés nem időben egyenletesen előhaladó folyamat, hanem egymásra szakaszonkint következő, e rendellenességre jellemzők az elmeszesedés szakainak megfelelő szöveti elváltozások. A zománc e disztrófiáinak okát régebben valami külső vegyi hatásnak tulajdonították és ezért nevezték is és nevezik ma is sok helyen eróziónak