Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogak fejlődése
A fogak fejlődése. 33 ,Ameloblaszt sejtek , Legfiatalabb zománc Fiatal zománc } Erősen elmesze- sedett zománc 81. ábra. Arreloblasztokon, fiatal és öregebb zománcon ferdén áthaladó keresztmetszet (G. Fischerj. mindinkább kifelé húzódnak és egyúttal szélesednek, miért is a zománchasábok a periféria felé szélesebbek. LE 82. ábra. Praedentin képződés (G. Fischer) A ameloblasztok, D praedentin, Od odontoblasztok nyúlványai (F) és magvai K, P elemi fogbél, iS in- termediaer réteg. A leírtak szerint a zománc intracelluláris sejtműködés eredménye. Még előbb, mint a zománc kalcifiká- ciója, megindul a dentinképzödés. Az odontoblasztok perifériás, széles plazma nyúlványa egyetlen homogén tömeggé folyik össze: membrana praeformativa. Ez mind vastagabb lesz és rostos nyúlványokkal az odontoblasztok közé húzódik. (82. ábra). Ez a szövet a dentin elő- futárja: a praedentin. A fejlődés további folyamán mész rakódik le e szövetbe és így ez a szövet válik P 83. ábra. A macska állandó foga előtörőben (G. Fischer). A csontappozició, P fogbél, iP interdentális papilla, R csontfelszívódás, vS összenőtt zománchám, EW hámburjánzás, WS Weil-féle réteg. Szabó : Fogászat. 3