Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Foghúzás műtéttana - A) Állandó fogak
Foghúzás műtéttana. ajak sima vagy recés volta különböző. E fogók ismertetésétől el kell államink. A gyökérfogó (úgy a felsők, mint az alsók) ajkai egyetlen körszeletet alkotnak, mert egyetlen gyökér megragadására valók; e fogók ajkai a szárak zárásakor teljesen összeérnek, vagy csak igen kis távolság marad közöttük. Egyetlen felső és egyetlen alsó gyökérfogó az esetek túlnyomó többségében elegendő (lásd 492. és 493. ábrát). Gyökérfogók is igen nagy számban vannak használatban, melyeknek egyik-másik előnyét jól kihasználhatjuk. így felső hátsó gyökerek eltávolítására célszerűek a bajonette-alakú gyökérfogók (1. 494. ábrát) alsó, hátsó fogak (nagy őrlőfogak) szétvált gyökereinek eltávolítására az a fogó, melyet a 495. ábrán tüntetünk föl. A fogók kézbentartását minden magyarázatnál jobban szemléltetik az ábrák (496—497. ábrák). Ily tartásban a fogó egyik szára mozdulatlanul a tenyérben nyugszik; a fogó szárai közt a negyedik ujj nyitja a fogó másik szárát; a második és harmadik körülfogja a mozgó szárat és zárja, miközben a hüvelykujj a két szár között a zár közvetlen közelében van. A beteg elhelyezése. Ha felső fogat húzunk, a beteg elég magasan ül, hátával kissé hátrahajlik és megtámaszkodik a szék háttámláján; fejét hátra hajtja és vízszintesen fekvő alapon (vánkoson stb.) nyugtatja. Szájnyitáskor ily helyzetben a felső állcsont a függőleges 491. ábra. Koronafogó felső III. nagyőrlőhöz. 493. ábra. Gyökérfogó alsó gyökerekhez. :i4'> 492. ábra. Gyökérfogó felső gyökerekhez. 494. ábra. Bajonette- alakú gyökérfogó különösen felső hátsógyökerekhez.
