Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Foghúzás műtéttana - A) Állandó fogak
Foghúzás műtéttana. 347 Az alsó fogsoron a frontfogakon (bezárólag a II. kis őrlőfogig) a fognyak alakja nagyjában ugyanolyan, mint a felsőkön láttuk (lásd 486. ábrát). Úgy a labiális, mint a lingvális nyakrészletek egyszerű körívek részei. Az alsó frontfogaknak szánt koronafogók (lásd 487. ábrát) — melyek természetesen a 483. ábra. Koronafogó felső frontfogakhoz. 484. ábra. Koronafogó felső jobboldali nagy őrlőhöz. 485. ábra. Koronafogó felső baloldali nagy őrlőhöz. felső fogóktól lényegesen különböző mekanikai elvek szerint vannak alkotva — ajkai is megfelelő sugárral írt egyszerű körszeletek. Alsó nagy őrlőfogakon, a fog disztális és meziális gyökerének megfelelően, a fog nyakát úgy bukkálisan, mint palatinálisan két körszelet alkotja. Az alsó nagy őrlőfogaknak szánt koronajogó ajkai is tehát úgy bukkálisan, mint palatinálisan kettős körszeletekből állanak (1. 487. ábrát): a kettős körszeletek erősen kifejezett tarajban találkoznak, ép úgy, mint a felsőkön. Alsó őrlőfogakhoz könnyen érthető okokból egyetlen ilyen koronafogó alkalmas jobb- és baloldalt is. Az ismertetett három felső (egy a frontfogakhoz, kettő a nagy őrlőkhöz) és a két alsó (egy a frontfogakhoz és egy a nagyőrlőkhöz) koronafogó közös sajátsága, hogy szárainak zárásával a fogó ajkai nem érnek össze, hanem közöttük kisebb- nagyobb távolság marad. Ha a fogó ajkai összeérnének, akkor a szárak erős összezárásával lecsíphetnők, le- törhetnők a fogat. A fognyak megragadásához és rögzítve tartásához 486. ábra. a fogó zárásakor a fogó ajkainak
