Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak méretei - A fogbélűr tájbonctani viszonyai állandó fogakban
26 A fogbélür tájbonctani viszonyai. és erősebben domború: a lingvális csücsök messzebb van a lingvális faltól, mint a bukkális csücsök a bukkális faltól. Következő metszetekben (3) a csücskök egymáshoz közelednek, távolságuk a faltól ugyanaz marad. A tájbonctani viszonyok a nyaki részen (9., 10., 11., 12.), ahol már a fogbélkamrát találjuk a metszetben, az ábrákról könnyen leolvashatók. Alsó kis őrlőfogakban bukko-lingvális metszeteken a fogbélür orsószerű, egyenes lefutású, a bukkális csücsöknek megfelelő bukkális kifejezett csücsökkel (67. ábra a). Ha a fog lingvális csücske rosszul fejlődött, akkor a fogbélür egyetlen csücsökben végződik (67. ábra b). A fogbélür tetejét a rágó felszín felé egy, a bukkális csücsökről ferdén ling- válisan lehúzódó fal alkotja, mely párhuzamosan halad a fogkorona bukkális csücskétől lingválisan leeső külső felszínnel. A mezio-disztális metszet a felső kis őrlőfog ilyen metszetéhez hasonló : a fogbélür keskeny, közvetlen a tető alatt a legszélesebb és a fog oldalfalaival párhuzamosan szűkül (67. ábra c). Harántmetszeteken (68. ábra) a koronában a bukkális fogbélcsücsök kerek, lejebb a divertikulum bukko-lingválisan asymetriásan van elhe1 2 34 5 6789 10 68. ábra. (Loos). lyezve: a bukkális falhoz közelebb, de az oldalfalaktól egyforma távolban (1, 2). A nyaki részen vagy még lejebb a viszonyok a felsőkhöz hasonlók. Felső nagy őrlőfogakon a frontális metszeteket, (69. ábra) ha a fog 4 csücskű, vagy a két disztális vagy a két meziális csücskön át ab c a e 69. ábra. (Loos). vezethetjük ; ha a fog háron^csücskű az egyik palatinális csücskön és az egyik bukkális csücskön át. Ilyen metszeteken a bukkális divertikulum élesebb és sokkal mélyebben nyúlik a rágófelületbe, mint a lingvális (69. ábra a).
