Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

Fogbélbetegségek - Gyökhártyabántalmak

Gyökhártya lobos betegségei. 299 A fog a betegség első óráiban állandó, bár elég enyhe fájdalmat okoz csupán; a fájdalom azonban fokozó­dik és különösen reáhara- pásra válik csakhamar tűr­hetetlenné. A gyökhártya ezen be­tegségének oka sokszor va­lami külső erőművi (megter­helés stb.) esetleg vegyi ha­tás. Ez esetekben a külső hatások kiiktatására minden egyéb beavatkozás nélkül a lob is néhány óra, esetleg nap alatt visszafejlődik. Ilyen esetekben tehat a gyógyke­zelésben elsősorban a kiváltó okot igyekszünk megállapí­tani. Rögtönösen ható külső erőművi hatások (ütés ke­mény tárgyra, váratlan hara­pás) után, melyek tehát nem ismétlődnek, esetleg minden beavatkozás nélkül visszafejlődhetik a lob. Máskor, ha a lobosodás gyakran ismétlődő külső hatás eredménye, igyek­szünk a lobkeltő hatást megszűntetni: a magas tömést a fogon lecsiszol­juk, a hézagpótló műdarabokat átalakítjuk, a fogrendezőkészüléket le­vesszük stb., szóval a fogat tehermentesítjük. Legtöbbször azonban a gyök­hártya ilyen lobosodása fogbélbántalmakhoz társul és sokszor a fogbél keringési zavaraihoz csatlakozik. Különösen gyakran fejlődik a szóban- forgó kóralak a fogbél szövetének nagyobb részét illető lobosodásaira vagy a fogbél genyes vagy gangrénás lobjaira. Ilyenkor természetesen legelső dolgunk a íogbél bántalmainak kezelése. Nagyon sokszor a fog- bélnek puszta feltárása, illetve bő kivéreztetése már elegendő arra, hogy a gyökhártyalob úgyszólván szemünk előtt néhány óra alatt visszafejlőd­jék. Mindenesetre megszűnik azonban a fogbél eltávolításával. Már -súlyo­sabb beszámítás alá esik e kórkép, ha az a fogbél gangrénájához társul, mert ez esetekben kétségtelen, hogy a gyökcsatornából a gyök­hártyához jutó fertőző hatásról van szó. Ily esetekben legelső feladatunk a fogbélgangréna kezelése, mely mellért a legerélyesebb lobellenes eljárá­sokra (a fogmeder külső felszinén alkalmazott Bier-íéXe eljárás, vagy vér­elvonó eljárások) ^fizikális (bemetszések, skarifikáció) vagy vegyi úton, (jód, jotion), esetleg visszafejlődhetik a gyökhártya lobosodása. A fogbél­433. ábra. Periodontitis ac. apicalis. Zw a fog gyökere ; K csont; Bl tágult kapil­lárisok ; L űrök a kötőszövetkötegek között savóval telve (Römer).

Next

/
Thumbnails
Contents