Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása

6 Az á'landó"fogak tüzetes bonctani leírása. kúpos fog összeforradása — csakhamar lekopik, úgy hogy a metszőéi később sima, egyenes vonal. Lingvális felszínük (5. ábra) szabálytalan háromszög, alapja a metszőéi; a meziális és disztális szára a fognyakon erősebb zománc­dudorban (tuberculum dentale) egyesül. A fel­szín minden irányban homorú, rajta az említett erősebb zománcdudor, mellette seké­lyebb, mélyebb árok (3. ábra b), esetleg 1—2 sekély barázda. Meziális felszínük (8. ábra) háromszög. A fog nyakán a háromszög oldala a metszőéi felé homorú és hegyes szögben találkozik a labiális és lingvális éllel. A felszín a met­szőéi táján domború, a domborúság azonban a fognyak felé ellapul, sőt a nyakon a felszín egész lapos, esetleg gyengén homorú. A felszín meredeken leeső, hosszabb mint a disztális és csaknem derékszögben találkozik a met­5. ábra. Felső középső (balol­dali) metszőfog lingvális fel­színe (Turner). szőél meziális szögletével. Disztális felszínük (9. ábra) hasonló a meziálishoz, annál azonban keskenyebb, dom­borúbb, szélei elmosó­dottabbak. A metszőéi disztális szögletével a felszín legömbölyített, tompaszögben találkozik. Gyökerük négyoldalú pira­mishoz hasonló (Zuckerkandl) ; felületei legömbölyített éllel men­nek át egymásba; a korona minden egyes felületének meg­felel a gyökéren egy-egy felszín. A gyökér disztális oldalfelülete erősebben domború mint a mezi­6. ábra. A felső nagy metsző hossztengelye (m—w) nem esik me­rőlegesen a metsző­éire, hanem az ilyen merőlegestől (m — s) jobboldali jobbra, bal­oldali balra tér el (Mühlreiter). ális; az oldalfelületeken néha sekély hosszbarázda van. A gyö­kér harántmetszetben csaknem köralakú. A jobb és baloldali középső metszőfog között a különbség szembeszökő: 1. a koronák 7. ábra. A korona labiális felszínének meziális fele (m) domborúbb, mint a disztá­lis (5) ; a labiális felszín kö­zepére húzott, merőleges vonal (;'—/) nem esik össze a gyökérre labio-lingváli- san eső merőleges tengelv- lyel (a — x), hanem ettől az i—/ vonal elülső végével a jobb metszőfogon iobbra, a balon balra hajlik (Mühl­reiter). meziális fele domborúbb, mint a disztális. (7. ábra.) (Krümmungsmerkmal, Mühlreiter). 2. A meziális felszín a metszőéllel derékszögben találkozik, a

Next

/
Thumbnails
Contents