Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Fogtömőanyagok
102 Fogtömőanyagok. az üveget hozza javaslatba tömőanyagul. M. Soréi 1856-ban cinkcementtel áll a szakvilág elé. De ez időtájt egész sereg úgynevezett «Zahnkitt» kerül felszínre, melyek mondhatni ősi alakját a Nessel említette «Sarangousti», régi kínai anyag képviseli. Ez az anyag a pix alba sicca és calx viva ää keverékből állott és kókuszolajjal keverve vitték a fogürbe. A Hirschfeld-íé\e anyag, a Vogler, a Wolfsohn stb. anyagok alig lehettek tartósak és inkább gyógyszeres kötéseknek minősítendők. Ligel Rousch (1894) töméseket galvanoplasztikai úton igyekezett előállítani. Szájon kívül végezte kisérleteit, de eredményei följogosították arra, hogy kimondja, miszerint semmi sem áll útjában annak, hogy a szájban így készítsünk el töméseket. 1892-ben Jung az aluminium fóliát iparkodik fogtömésre alkalmassá tenni, de ez irányú törekvései sikertelenek ; a fólia merev, nem jól simítható a falakhoz. 1903-ban került forgalomba Ascher szilikát cementje. /. Tiszta fémek. 1. Arany. Atomsúlya: 196*7; fajsúlya 19*265 (13°-on); 1064 C°-on olvad (Gautier). Víz vagy oxigén semmiféle hőfokon sem hat reá. Olvadásakor kálium-klorát nem oxidálja. Alkáliák, nitrátok megtámadják. Egyszerű savakban nem oldódik, de oldódik királyvízben és oly savanyú oldatokban, melyekben klór fejlődik. Rendkívül jól kalapálható, nyújtható (oly finom sodronnyá húzható, hogy 2000 m. hosszú sodrony súlya esetleg csak 1 gr.). Az arany térfogatváltozása aránylag csekély (a cinnhez viszonyítva), hőhatásra kitejedési együtthatója 0°—100°C-ra 0.0014 mm. Természetesen ugyanilyen arányú összehúzódása is lehűléskor. Ez azonban mégis észrevehető eltéréseket okoz pld. arany betétek készítésekor, amikor a körülbelül 1000°-ról lehűlő tömeg egyetlen centiméterére e zsugorodás 0*14 mm. (= 140 [/.). Jó hővezető; ha az ezüst hővezető képességét 100-nak vesszük, akkor az aranyé 53 (réz 74, cinn 15, ólom 9, platina 8). Fogak tömésére az aranyat három alakban használhatjuk: a) mint lemezt, fóliát, b) mint hengerelt aranyat és c) szivacsos aranyat. a) A fólia: Rendesen pergamen lapok között vékonyra kalapácsolt vagy hengerelt lapok. A négyszögletes (körülbelül 10 négyzetcentiméter nagy) fóliák száma annak súlyát jelzi pl. a 4-es 4 grant jelent, az 5-ös 5 grant stb. Az aranyfóliából készülnek az arany cilinderek úgy, hogy a fóliát lazán tűre csavarják fel és anélkül, hogy összenyomnák, különböző nagyra vagdossák szét. A vegyileg tiszta arany kohéziv, vagyis az ilyen arany egymáshoz elválaszthatlanul tapad. E tulajdonságát a tiszta aranynak azonban rendkívüli módon megváltoztatja, sőt megsemmisíti sok körülmény, így: bárminemű tisztátalanság az aranyban, a nedvesség vagy a levegővel való hosszas érintkezés (az arany felületén nedvességet, gázokat, széndioxidot, stb. sürít). Az ilyen nem kohezivvé vált arany, melynek részei még nagy nyomással sem tapadnak egymáshoz, kohezivvé válik, ha kiizzítjuk.
