Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Oersted

filozófiai, jogi és államtudományi tanulmányokat választotta, az idősebbik pedig az orvosi karra iratkozott be és fizikát meg csillagászatot tanult. De mindkettő egyaránt szép sikereket ért el, mert az ifjabbik hires államférfi és miniszter lett, az idősebbik pedig mint kutató, felfedező és főiskolai tanár örökitette meg nevét.

A testvérek mindamellett együtt maradtak és vállvetve küzdöttek meg az élet nehézségeivel. Sőt egy harmadik társuk is akadt Oehlenschláger személyében, aki mint költő később Goethe jóbarátja lett és ő költői lelkületé- vel, csapongó; jókedvével a vidámság derűjét hozta a triumvirátusba, ami a mostoha körülményeket elviselhetőbbé tette részükre. A köztük kifejlődött jóbaráti viszony még- inkább elmélyült és rokonsággá lett akkor, amikor az ifjabb Oersted Oehlenschláger húgát nőül vette.

A három ifjú kölcsönös versengésben és nemes törekvésben gazdag szellemi életet élt, amire egyébként az akkori idők is kedvezőek voltak. Az idősebb Oersted is, bár hajlama szerint hivatásául a természettudományt választotta, nagy lelkesedéssel foglalkozott filozófiai, poétikai és esztétikai tanulmányokkal is és 1797-ben »A költői és prózai nyelv határairól« irt értekezésével egyetemi pályadijat nyert. Kétségtelen, hogy költői véna is volt benne, a költészet iránti szeretetét egész életén át megőrizte, sőt tudományos dolgozatait is nem ritkán versben irta.

Közben Man they laboratóriumában dolgozott, akinek gyógyszertára is volt és mint tanár a kémiát adta elő. Ekkoriban tette le Oersted a gyógyszerészi vizsgát és feleleteivel ugyancsak meglepte a vizsgáztató tanárokat, akik közül az egyik a vizsga után Manthey-hez igy szólt: »Micsoda jelöltet küldött Ön nekünk? ö többet tud, mint mi mindnyájan.«

A következő évben egy értekezésével ismét pályadijat nyert és 1799-ben doktorrá avatták. Doktori értekezésének cime: »A természetmetafizika architektonikája« és ebben a természettudományok különböző ágairól alkotott filozófiai nézeteit terjesztette elő olyan világosan és szabatosan,, ami elárulja ezen tudományokban való nagy jártasságát. E munkájában kifejtett nézetei erős ellentétben állanak Kant filozófiájával és igy Oersted is bizonyiték arra,- 77 -