Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)
Proust
Proust. A küzködés, a mindennapi szükséglelek megszerzésének nehéz gondja, a régi világ sok kiváló természettudósának volt a sorsa. Ök, mint a természet kiválasztottjai, kik a kivételes tehetségnek nagyszerűségével büszkélkedhettek és lángeszűkből kisugárzó újszerűségeikkel az emberiség egyetemének jólétét segítették elő, gyakran a legnehezebb anyagi helyzetbe kerültek és bizony néha a napi falat előteremtése nagyobb feladat volt számukra, mint a természet egy-egy nagy rejtélyének kibogozása. Vannak sokan, akik ezt a tudományra jótékony hatású körülménynek tartják, mert szerintük a tudós ezzel mintegy kényszerül arra, hogy alkosson. Azonban ez helytelen érvelés, mert hiszen a természettudósok legnagyobb része felfedezéseiknek semmi anyagi hasznát nem látja, igy tehát alkotásaik és felfedezéseik sokasága anyagi jólétükre előnyös behatással csak igen ritkán van, de ugyanezt cáfolják meg a kisebb számú anyagi gondoktól mentes tudósok nagyszerű teljesítményei is. A tudósoknál nem ritka az az eset sem, hogy felfedezéseik üzleti kihasználására felajánlott anyagiakat, melyek pedig a nélkülözések rongyai helyett a jólét selymét jelentenék számukra, elutasítják maguktól, mert a tudományos működés alapjául a szerénységgel párosult önzetlenséget tekintik, igy tehát működésük és buvárlataik eredményei gyanánt mutatkozó felfedezéseiket az emberiség általános üdvének elősegítésére a tiszta tudomány oltárára helyezik. Ennek az önzetlenül kutató, mindig gondokkal küz- ködő tudós típusnak egyik szép példaképe JosephLouis Proust, aki 1755. szeptember 26-án született Angers-ben.- G2 -
