Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)
Klaproth
meghatározás is, sokszor igen elen3'észő százalékú, de az ásványtanban szerepét játszó alkatrészek feltüntetésével. Bár minden egyes ebben a tárgykörben végzett analizise megérdemelné, hogy vele külön foglalkozzunk, erről mégis le kell mondanunk és pedig csupán azoknak nagy szama miatt, hiszen azoknak ismertetése minden túlzás nélkül egy teljesen önálló nagyobb munkát is kitöltené, igy tehát sokszorosan 'túlhaladná jelenlegi célunkat, vagyis egy rö- videbb életrajz kereteit. Úgy érezzük azonban, hogy ezek közül legalább a nagyobb jelentőségüeket, ha csak röviden is, de ezúttal is meg kell említenünk, hogy Klaproth valódi nagyságát és ásványtani koraszakalkotó működését jobban megismerjük. Egyik igen jelentős felfedezése például a ceyloni zir- kon nevű ásvány analíziséhez fűződik, melyet 1789-ben végzett és annak alkatrészei gyanánt kovaföld és vasoxyd mellett egy uj, addig ismeretlen »földféleséget« (oxydot) mutatott ki, a »zirkonföldet«, vagyis a zirkonoxydot, de ezzel egyúttal egy uj kémiai elemet is fedezett fel, a zir- koniumot. De nemcsak a zirkonban találta meg ezt az uj élemet, illetve földféleséget, hanem a jácintban, a zirkon egy vörös válfajában is és pedig ebben vas és mészoxyd mellett mutatta ki, majd később egy norvégiai származású ásványban szintén talált zirkonoxydot. Hasonlóan nagyjelentőségüek azok a vizsgálati eredményei is, melyeket a joachimsthaü uránércek vizsgálatai kapcsán hozott nyilvánosságra. Ugyanis ezeknek vizsgálata során szintén egy uj elemet fedezétt fel, amelynek az uranium nevet adta és ennek, mint a XIX-ik felfedezett fémnek jellegzetes kémiai azonossági reakciója gyanánt felemlíti, hogy oldata gubacstinkturával barna, vérlugső- val barnás-vörös, alkaliákkal pedig sárga csapadékot ad, mely savakban könnyen oldódik. Ez utóbbi két reakciója az urán identifikálására ma is használatos^ a natronlugos csapadékos reakció pedig annyira érzékeny, hogy bizonyos módosításokkal uránércek mennyileges meghatározásánál ma is még sokszor alkalmazzák. 1792-ben Hope-val egyidőben a strontianitban megtalálta a két évvel előbb már felfedezett strontiumot és annak tüzetesebb megismeréséhez nagyban hozzájárult,- 56 -