Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Scheele

a »magnesia alba« (bázisos magnesium carbonat) készítés módjáról szól és azt az ujitást tartalmazza, hogy »magnesia alba« és Glauber só együtt is előállítható.

1786-ban megjelent közleménye g gallussav felfedezését tartalmazta. Azt tapasztalta ugyanis, hogy gubacsok hideg utón készített infuzuma csapadékos lesz, ezt a csapadékot pedig megvizsgálva úgy találta, hogy savanykás izü, forró vízben oldódik, vasgáliccal pedig fekete csapadékot ad. Scheele erre nagyobb mennyiségű gubacsport hidegvízzel leöntött és egy hónapi állás után bár tetején már sürü penészréteget talált, az alján csapadékot még nem vett észre, de ujabbi öt hét múlva már azt tapasztalta, hogy a tetején levő sürü penészréteg alatt a folyadék alján tekintélyes mennyiségű üledék van. Az üledéket elkülönítve, a folyadékot továbbra is levegőn hagyta állani,. hogy az összes kiváló üledéket összegyüjthesse. Az üledékek egyesítése után azokból forróvizes oldatot készített,, majd megszűrve, bepárolva és átkristályositva kifehéredett anyagot nyert. Tulajdonságaira nézve megvizsgálva leírja, hogy savanykás ize van, krétaporral pezseg, a lackmust vörösre festi, egy sulyrésznyi mennyisége másfél sulyrész forróvizben oldódik, mig szeszben hidegen is bőségesen oldható, majd leírja viselkedését hőben, úgyszintén nagyszámú reagenssel szembeni viselkedését és végül megjegyzi, hogy a »gubacssav« gubacsok lepárlása utján is előállítható.

A következő megjelent műve a fluoritnál már ismén tetett, az arról szóló harmadik dolgozata volt, majd következett egy hasonló célú és pedig abból kifolyólag, hogy Göttling egy közleményében, Scheele-nek a levegőről és tűzről szóló munkájában foglalt, a phosphor meggyul- ladására vonátkozó teóriáját megdönteni igyekezett. Ebben á müvében Scheele megjelöli ellenvéleményesei tévedésének eredetét, a valószínűleg elkövetett hiba feltüntetésével és megállapítja, hogy ezek után az erre vonatkozó teóriája még eléggé szilárdan áll. Hogy mennyire alaposan alkotta meg nézeteit, azt éppen ebből a munkájából láthatjuk a legjobban, mert egyik kísérletére, mely másoknak nem sikerült, megjegyzi, hogy legalább harmincszor végezte azt és mindig ugyanazt az eredményt kapta. Vaj- 48 -