Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Scheele

savóját a túrótól való megszabaditása végett megszülte, azután mészvizet adott hozzá a »csontföld« (calcium phos- phat) kicsapása végett. A folyadék tisztáját azután besü- ritette és miután a tejcukor és a többi alkotórészek szeszben nem oldódnak, igy a tejsavat szesszel kioldotta abból és ebből a szeszes oldatból a szesz lepárlása után nyerte a tiszta tejsavat. A tejsav tulajdonságai gyanánt felemliti, hogy nem kristályosítható, de sókat alkothat, lepárláskor pedig elbomlik. Hasonló tulajdonságú testekkel ösz- szehasonlitva úgy találja, hogy a tej sav »különös természetű«.

Ebben az évben jutott nyilvánosságra a tejcukorral végzett kutatásainak eredménye is, továbbá ugyanebben az évben a Crell szerkesztésében a természettudományok barátai részére megjelent kémiai »Journal« hozta Scheele egy kritikai dolgozatát, mélyben a testek rokonságával foglalkozva Wenzel könyvének egyes állításait bírálja és többekről megállapítja, hogy azok a kémiai alapfeltételekkel ellentétben állanák.

1781- ben megjelent első dolgozata szintén kritikai tárgyú, az okot erre dr. Weber könyve szolgáltatta és a »nyers mészben levő éghető anyagról« szól. EbbenSche e- le Weber állításait ellenbizonyitékokkal megdönteni igyekszik és a tőle meg nem szokott módón keményen leszögezi, »aki a kémiában egy véleménynek világos bebizonyítására vállalkozik, annak azokat a testeket, amelyekkel kísérleteit végzi és amelyekre bizonyítékait alapítja, pontosan ismernie is kell.«

Megjelent még ebben az évben egy ásványtani közleménye is, a később róla elnevezett »scheelit«-ről (wolfram- savas calcium — Ca W Ch), melyet addig vasszerü kőzet- féleségnek tartottak és amelyről Scheele állapította meg először, hogy mész és egy újabb sav az alkotórésze. A vizsgálatokat itt is a tőle már megszokott alapossággal végzi, sokféle vizsgálatnak veti alá ezt az ásványt és a sikerült szétbontás után sikerrel végrehajtja annak újbóli összeállítását, mig az újonnan feltalált wolframsavat számos reagenssel identifikálja és összehasonlítja a még nem régen szintén általa felfedezett molybdánsavval is.

1782- ben megjelent első munkája az ecetaether felfe- 42 -