Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Scheele

fogója és barátja, melyben a kémia feladatával, továbbá a levegővel is foglalkozik, mig befejezésül neki »tartós és megszakítás nélküli egészséget kiván, miután a természet- tudomány még sok felvilágositást várhat tőle«.

A mű maga 97 paragrafusból áll. Az elsőben meghatározza a kémia főcélját mondván »a testeket ügyesen alkatrészeire bontani, azok tulajdonságainak felismerésére«, mig a továbbiakban már a levegővel foglalkozik. A levegőt olyképen jellemzi, hogy ez nem más mint az a folyékony test, melyet állandóan belehelünk, az egész földet körülveszi, nagyon rugalmas és súlya van. 'Megállapítja továbbá, hogy tekintélyes mennyiségű különböző »kigőzölgésekkel« van állandóan megtöltve, melyek azonban olyan finoman vannak benne elosztva, hogy még a napsugárban is alig láthatók és ezek között az idegen részecskék között a Vízgőz van állandóan túlsúlyban. A levegő ezenkívül szerinte még egy másik rugalmas a levegőhöz hasonló testtel is van keverve, mely azonban a levegő tulajdonságaitól sokban eltér és amelyet joggal »légsav« ^szénsav) névvel jelölnek meg.

Scheele azután bejelenti, hogy egy »rugalmas flui- dumot« gyűjtött, mely a hőben kitágul, a hidegben össze- huzódik, de ennek dacára rugalmas folyékonyságát megtartja és miután azt egész más tulajdonságokkal bírónak találja nlint a közönséges levegőt, arra a megállapításra jut, hogy az egy »különleges levegőféleség«. Ez a különleges levegőféleség az oxygen, melyet azonban Scheele mintegy előrelátó módon »tüzlevegőnek« nevez. Megállapítja róla, hogy súlyosabb mint a közönséges levegő, továbbá borsószemekkel végzett növényi és legyekkel, méhekkel, patkányokkal végzett állati kísérletek után az a nézete róla, hogy a légzésnél nagy része elhasználódik, valamint szerepe van a növények és állatok nedv és vérkeringésében. Scheele oxygéüt először tulajdonképen már 1771-ben nyert, a szénsavas higanyoxyd hevítésénél,- tehát 3 évvel előbb mint Priestley, azonban azt akkor még nem ismerte fel.

A levegőről azt tartja, hogy az kétféle rugalmas flui- dumból van összetéve és adott mennyiségű levegő csakis meghatározott mennyiségű éghető testtel egyesül, mig ahő-^3 5 —