Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Than

hető gázok nitrogenoxydban is elégnek. A hydrogen például nitrogenoxydban elégethető és akkor viz és nitrogen keletkezik. Igen szabatos gázelemzési módszereket állapított meg és ehhez a munkához több célszerű eszközt szerkesztett. A világitógáz okozta balesetekből kifolyólag vizsgálatokat végzett arra vonatkozólag, hogy a világitö- gáznak a levegővel milyen arányban való keveredése okozhat robbanást. Úgy találta, hogy 5—20 térfogat százalék mellett állhat be robbanás, mely a legveszedelmesebb akkor, ha az elegyben 15—20 térfogatszázalék a v'ilá- gitógáz. A gázömlés felismerésére egy automatikus jelzésre berendezett eszközt szerkesztett, amelynek diffuzi- oszkop nevet adott.

Az analitikai kémia terén szabályos lúg- és savmérő oldatok elkészítésére dolgozott ki eljárásokat és a jodometriá- ban a megbízhatatlan jodoldat helyett a kaliumjodát, illetve kaliumhydrojodát alkalmazását javasolta. Ezen módszerét sokára bár, de végül a külföld is elfogadta.

A termokémiával is foglalkozott és a Bunsen féle ka- loriméter segítségével megállapította a hydrogen égéshőjét.

Igen sokat foglalkozott az ásványvizek analízisével és hár nem volt olyan szerencséje, mint Bunsen-nek, hogy valamelyik ásványvízben uj elemet fedezett volna fel, (Bunsen és Kirchof u. i. a dürkheimi sósforrások szilárd maradékában fedezték fel a rubidiumot és caesiumot) mégis idevágó kutatásait korszakalkotóknak kell minősíteni. Than volt az első, aki figyelmeztetett arra, hogy az ásványvizekben található pozitív és negativ alkotó részeknek önkényesen sókká való csoportosítása nem helyes, mert azt nem bizonyíthatjuk, hogy valamely ásványvízben miféle sók vannak, csupán csak azt, hogy milyen pozitív és negativ alkotórészek találhatók abban. Ha tehát valamely ásványvíz kémiai jellegéről akarunk véleményt mondani, akkor csak azokra az alkotórészekre szorítkozzunk, amelyek az elemzésnek közvetlen adatai és a sókká csoportosítás helyett fejezzük ki az egyszerű vagy összetett alkotórészeknek egyenértékszázalékait, amely a kémiai jellemzésre teljesen elegendő is. Hasonlöképen kell eljárni kőzetek, talaj stb. heterogen testek kémiai elemzésénél is.

— 255 —