Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Scheele

nevét és ma, majdnem 150 évvel halála után, még mindig a legnagyobb csodálat hangján beszélnek róla az egész világon.

Scheele Vilmos Károly, a minden idők gyógyszerészeiének méltóan nevezett legnagyobb büszkesége 1742., december 19-én született a pomerániai Stralsund-ban, mely város akkoriban svéd fennhatóság alá tartozott. Tizenegy gyermekes kereskedőnek volt a fia, akit apja 15 éves korában saját sürgetésére a gyógyszerészi pályára adott és mint gyógyszerészgyakornok Bauch gyógyszertárába került Gotenburg-ba. Itt hat évet töltött el, mely idő alatt legjobb barátja és szórakoztatója néhány régi gyógyszerészi szakkönyv volt, minden szabad idejét ezeknek forgatásával, továbbá kisebb kémiai kísérletezésekkel töltötte el úgy hogy már ezidő alatt is általános feltűnést keltett a kémiában való nagy jártassága és meglepő tudása. Később mint segéd, majd mint gondnok Malmö, .Stockholm, Upsala és Köping-ben működött.

Stockholmi tartózkodásához már fontos megfigyelések és felfedezések fűződnek, melyek később úgy szambán, mint tudományos értékben egyre növekedtek. Upsalai működése alatt ismerkedett meg Bergmann hires kémikus tanárral, ki hamar átlátva Scheele nem hétköznapi tehetségét, megengedte neki, hogy az egyetem laboratóriumában dolgozhasson, ami nagy előnyöket jelentett Scheele számára, mert ezállal nagyobb számú és terjedelmesebb segédeszközök állottak már rendelkezésére, melyeket bizony egy szerény gyógyszertári laboratóriumban nem találhatott meg. Eleinte nem sok elismeréssel találkozott, de később gyors felemelkedését és elismerését Bergmann tanár nagyban elősegítette. libben az időbem azonban még nem fordithatott szive vágya szerinti megfelelő időt kutatásainak, amint azt egy upsalai 1772. április 24-én Johann Gottlieb Gahn-hoz, egy Svédországban elismert tekintélyű kutató jóbarátjához irott levelében is megemlíti, Írván többek között: »a sok defecta pharmaciae és egyéb ügyek, melyek ilyen időtájt rendesen felhalmozódnak és amelyek folytán én nem kevésbé fel vagyok tartva kísérleteket végezni, okai a késedelemnek; Ön tudja, hogy ritkán használom fel az időt írásra anélkül, hogy ujdon29