Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)
Marggraf
mint uj földféleséget, melyet addig egyesek mészoxydnak, mások aluminiumoxydnak tartottak; a timsóoldatból nyert aluminiumoxydot ő identifikálta mert addig Pott, Stahl áés Neumann után hibásan a krétából leválasztható földdel tartották azt egyformának és vizvizsgálatai kapcsán ő alkalmazta először a vérlugsót a vas kimutatására. A nehézfémek közül arany, ezüst, higany, zinc, ón és vas vizsgálataival hozzájárult ezeknek tüzetesebb megismeréséhez. Ugyancsak eredményesen működött a szerves kémiai terén is, igy a cedrusfából izolálta a gyanta és hamualkatrészek mellett a cedrusolajat, a borostyánkőolajból pedig tömény salétromsavval oly gyantaféleséget állított elő, melynek mo- schus szaga volt. Ezzel kapcsolatban eszünkbe jutnak sl mai nitrovegyületek, melyeket mesterséges moschus gyanánt hoznak forgalomba. Figyelmet érdemel még camphor raffinálási módszere, melyet pedig titokként szerettek kezelni, továbbá hozzájárult a hangyasav bővebbi ismereteihez is. Az Isatis tinctoria-val foglalkozva, annak festékanyagát identikusnak találta az indigóval és megdönti azt a régi időkből származó tévhitet, hogy a rothadó fából képződnek ősnemzés folytán a rajta élő apró férgek, hanem azok a fában már előzőleg elhelyezett petékből fejlődnek ki. M arg gráf dolgozatai legtöbbnyire latin és francia nyelven jelentek meg a »Királyi Tudományos Társaság« értesítőiben, melyek közül sokat angol nyelvre is lefordi- tottak. Csak nehezen, barátai folytonos unszolására határozta el magát összegyűjtött dolgozatainak németnyelvű kiadására, melyeknek I. kötete »Chymische Schriften« címmel 1761-ben, a Il-ik 1767-ben jelent meg. Bár Marggraf egész életén át a flogiszton elmélet hive volt, az mégsem ment tudományos munkásságának rovására, hanem valójában igen sokoldalú, mély tudományos alapokon működő elsőrangú kémikusnak kell öt elismernünk, aki mint kutató kémikus gyakorlati eredményekben oly gazdag és jelentőségteljes munkálkodást fejtett ki, hogy ezzel a XVIII-ik század legkitűnőbb tudósai között foglal helyet. Különösen ki kell emelnünk az analitikába bevezetett sokszámu uj reakcióit, továbbá, hogy vizsgálatainál igen nagy súlyt helyezett a pontosságra és- 25
