Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)
Marggraf
Marggraf. Az ázsiai népek már nagyon régi időtől fogva készítettek egy édes anyagot, melyet különböző általuk ismert növények nedveiből állítottak elő, mig Európában a régi rómaiaknál úgy az ételek, mint pedig a gyógyszerek édesitésére általánosságban a méz volt használatos. A keresztes háborúk idején azonban a keletre vonult európai csapatok megismerkedtek ott a nádcukorral, mely Keletindiából származott és a kalifák udvarában már használatos volt. hazajőve tehát ezt a nádcukrot magukkal hozták és az mindinkább elterjedt. Azonban bármennyire is jó volt, drágasága miatt nem fogyaszthatta mindenki, hanem csak a gazdagabb társadalmi rétegek. Hogy a cukor ma mint olcsó édesítő tápszer a legszegényebb ember háztartásában is megtalálható, az, mint alább látni fogjuk, nem kis mértékben Marggraf berlini gyógyszerésznek és egyúttal hírneves kémikusnak érdeme. Andreas Sigismund Marggraf 1709. március 3-án született Berlinben, hol atyja, Henning Christian Marggraf udvari gyógyszerész volt. Az ifjú Marggraf első kémiai ismereteit atyjától tanulta és már gyógyszerész gyakornoksága előtt önálló kémiai kísérleteket végzett. Ily kísérletezés közben sikerült besűrített vizeletből és homokból phosphort előállítania. A gyógyszerészi pályára" lépve, mint gyakornok Neumann udvari tanácsos hires gyógyszertárában működött, majd 1731-ben Frankfurt a. M.-ban Rössler gyógyszertárában segédeskedett. Tanulmányait elsőrangú szakférfiaknál végezte a »Collegium medico-chi- rurgicum«-ban, majd tudását még Strassburgban és Halle- Fan is tökéletesítette, mig Szászországban és más német bányavidékeken a bányászatot és kohászatot tanulmányozta. r Studény és Vcndia: Hírneves gyógyszerészek 2.
