Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)
Műtétek a hasüregben - Műtétek az epehólyagon és az epeutakon
384 A májkapuban (porta hepatiá, foóáa tranóveróa liepatiá) az art. hepatica felszálló ága és a vena portae lépnek be a májba, a ductus hepaticus pedig lép ki a májból, amely a lig. hepato- duodenaleban a ductus cysticussal a ductus choledochussá egyesül. A lig. hepato-duodenale laza kötőszövetében az erek és az epevezeték elhelyezése a következő : a lig. hepato-duodenale szélén jobboldalt halad a ductuá choledochuó, majd lefelé a pan- kreas fejének és a pars descendens duodeninek hátsó felszíne Vesica fellea Lig. hepa duód. Ductus choledochus A. pancrea duód. sup. Pars descen dens duód. V. lienalis A. mesenterica sup. V.rnesent. inf. Flex, duode- no-jejunalis V. mesent. sup. A• pancreat. duod. inf. Pars inferior duod. Ductus hepaticus Ram. ascendens a. hepat. Ram. descendens a. hepat. A. hepatica 538. ábra. A lig. hepato-duodenale és a vena portae topographiája. V. P. Vena portae. A nyíl a foramen epipl.-t jelzi. közti barázdába illeszkedik és a pars descendensnek hátsó felszínén ezen leszálló résznek körülbelül a közepén a papilla duodenibe szájadzik. A ductus choledochuson három részt különböztetünk meg: a pars superior duodeni feletti részletet (paró áupiaduodenaliá), a pars sup. duodeni mögötti részletet (paró retroduodenalió) és. a pankreasban, illetve a duodenum falában haladó részletet (paró interátitialiá ó. papillarió). A ductus choledochustól balra ugyanazon síkban fekszik az
