Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)

Műtétek a hasüregben - Az aranyér (nodi haemorrhoidales) műtétei

373 2. Excisio Withehead szerint. Súlyosabb esetekben, főleg ha belső aranyeres csomók ko­szorú alakban veszik körül a pars analist, a csomókat körkörösen resekáljuk a megfelelő nyálkahártyarésszel együtt (525. és 526. ábra). E műtét hátránya, hogy ha elsődleges gyógyulás nem áll be, a fonalak átvágnak, a nyálkahártya visszahúzódik és a végbélnyílás körül heges gyűrű (stenosis) képződik, amely hosszas utókeze­lést tesz szükségessé. A műtét menete a következő : A végbél nyálkahártyája és a bőr határán a nyálkahártyákat a rajta levő csomókkal együtt mint egy manchettát a sphincterről lefejtjük. A lefejtést meg- könnyítjük, ha a felszabadított nyálkahártyaszélt horgas Péanok- kal megfeszítjük és a túlsó oldal felé fordítjuk, mikor is a sphinc­ter rostjai megfeszülnek és közvetlenül a nyálkahártyáról lefejt- lietők Árra ügyelnünk kell. hogy a sphincter rostjait megkíméljük, mert különben incontinentia alvi állhat elő. így a nyálkahártyát a csomók fe­letti ép nyálkahártyáig körben szabaddá teszszük úgy, hogy ez a csomókkal együtt csőszerűén lóg ki az anuson. Most következik az ép területen a nyálka­hártya resectiója, ezt nem egyszerre, hanem részletekben fokozatosan végez­zük, hogy a kivarrandó nyálkahártya vissza ne csússzék. Legcélszerűbb úgy eljárni, hogy a csőből két lebenyt ké­szítünk úgy, hogy a középvonalban a cső elülső és hátsó falát felezzük és abban az arányban, ahogy a nyálka­hártyát resekáljuk. rögtön ki is szegjük az átmetszett nyálkahártyát a bőrszél­hez. Egyes irányvarratokat selyemmel, a többi varratot katguttel csomósán vé­gezzük. A vérzéscsillapítás céljából úgy járunk el, hogy nemcsak a bőr- és a nyálkahártyaszélt, hanem a köztük levő sebalapot is felöltjük és így holt üregek keletkezését is elkerüljük. Részleges kimetszés helyett célszerűbb a LANGENBECK-féle égetést végezni. 3. A csomók lekötése (ligatura). Egyes különálló csomókat úgy távolíthatunk el, hogy a csomókat kocsányosítjuk és hasisuknál lekötjük. A lekötésnek erősnek kell lenni, hogy a distalis csomóból thrombus ne jut­hasson a véráramba, amely ha fertőzött vagy fertőződik, a vér­áramba jutva áttéti tályogokat (máj) okozhat. Az így lekötött csomók elhalnak és leesnek. Célszerűbb a lekötés után a csomót leégetni, hogy a csomók elhalásával járó szétesést elkerüljük. Hasonló célra törekszünk, ha e csomókat hasisuknál erős zúzó­526. ábra. Aranyeres csomók műtété Withehead szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents