Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)
Műtétek a mellkason - Műtétek a mellhártyán
310 műtét helyét. Diffuá ózabad empyemánál a mellüreg megnyitását legcélszerűbb hátul végezni, mert a beteg a műtét utáni első időben háton fekszik s így a legmélyebb pont hátra esik. Legcélszerűbb, ha a mellüreget a ácapulariá vonalban a IX. borda reáectiójával nyitjuk meg (Schede). Minthogy a rekesz felfelé emelkedésekor a draincsövet összenyomhatja, König ajánlatára az V. vagy VI. bordát az elülső vagy középső hónaljvonalban nyithatjuk meg. A magas megnyitás az első napokban nem jó kiürülési viszonyokat teremt, ezért a beteget oldalra fektetjük, medencéjét íelpolcoljuk, hogy a megnyitási hely a legmélyebb pontra essék. A műtét technikája. A beteget oldalra fektetjük, ügyelünk, hogy a kart a segéd magasra ne emelje, mert a kar 426. ábra. Ttiorakütomia bordaresectióval. mozgásával együtt jár a lapocka mozgása is és a lapocka alsó szöglete feljebb kerül így a resekálandó borda megállapításánál tévedhetünk, sőt előállhat az is, hogy az elevált lapocka alatt végezve a bordaresectiót a karok függőleges tartásánál a lapocka helyére való visszasülyedése következtében a lapocka a mellkason készített nyílást fedi vagy a draincsövet megtöri. A lapocka függélyes kartartás mellett a ÍI—VII (vagy III—VIII.) bordákat fedi el. A bordaresectio hasonlóan történik, mint a hogy azt a 303. lapon leírtuk, subperiostealisan kb. 3 — 4 cm hosszban. Mielőtt a mellüreget megnyitjuk, elébb újból próbapunctiót végzünk. A punctiós tű mellett hegyes késsel a hátsó csonthártyát, a fascia endothora- cicát és a pleurát megnyitjuk (426. ábra); hogy a geny egyszerre
