Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

ÜRÜ-, BÁRÁNY-, ŐZ- ÉS TEVEHÚS. 53 poréban a Bowrees, Swalghur és Kucker kasztjainak, Googai- rában a Cbura kasztnak, továbbá némely afrikai népeknek. A juknyájak Skótországban, melyek a gazda vagyonának tekintélyes részét alkotják, az ú. n. «braxy» betegségnek vannak kitéve, melyről némelyek azt mondják, bogy agybaj, olyan mint a lovak dühössége, mások pedig tüdő-bajnak tartják. Akármi oka van is a halálnak, a betegség tartama igen rövid, úgy, hogy fel lehet venni, miszerint a test szöveteit még nem támadta meg, és hogy a betegség csak a közvetlenül bántalmazott szervre szorítkozik. Azt tartják, hogy a betegség körülbelül 24 óráig tart; én azonban a hegyi lakók étrendjének tanulmányo­zása közben rájöttem, hogy e betegségnek sem természete, sem tartama nincsen eléggé vizsgálva, és hogy megeszik a döglött juhot, hacsak hosszas betegségnek valami jele nincsen rajta. * Sőt ez az eleség a gazda és juhásza közötti szerződésbe fel is vétetik, úgy hogy ez a lakáson, zabliszten, tehéntartáson és pénzen kívül, évenkint egy bizonyos mennyiségű elhullott juhhoz is igényt tart. Úgy hogy ez, e helyeken, a gazda közönséges ele­deleinek egy részét képezi, valamint cselédjeinek is, akár a maguk, akár a gazdájok kosztján vannak. Igen szorgos vizsgálatokat tettem, de nem tapasztaltam, hogy ez eleség használata folytán baj vagy betegség szárma­zott volna, és általában azt tartják, hogy az ilyen hús jó ízű és egészséges. E húst a juhász szükségből besózza későbbi használatra; besózás előtt azonban a kóros részeket kimetszi. Feltéve, hogy a betegség rövid ideig tartott és a fennebbi természetű volt, következtethető, hogy az elhullott állat húsa * Csodálkoznunk kell a szerzőnek ezen homályos leirása felett, a melyből csak annyi tűnik ki valószínűséggel, hogy úgy a skót gazdák, mint a szerző is a «braxy» név alatt különböző betegségeket foglalnak egy csoportba. Ezek között a fő részes bizonyára a kergeség, a mely nálunk Magyarországon is igen gya­kori betegség a juhnyájakban. A kerge juh búsát — mint ezt illetékes szakér­tőktől is hallom — nálunk is megeszik, a mi igen természetes, minthogy általán ismeretes dolog, hogy a kergeség oka egy hólyagféreg (az agyban, gerinczagy­ban), a melynek eltávolítása után az állat ártalom nélkül elhasználható. F.

Next

/
Thumbnails
Contents