Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

24

SZILÁRD TÁPSZEREK.

A következőkben csak azon typicus módszerek tárgyalásába bocsátkozunk, melyek újabban alkalmaztattak a búsnak nagyban való eltartására, nevezetesen a kiszárítás, lehűtés, folyadékokba vagy gázokba való mártás, zsírral való bevonás, besózás és a sajtolás módszereire.

Á) A kiszárítás utján való húseltartás.

Eég ismert módja a húseltartásnak az, hogy vékony szeletekbe vágják s a napon megszárítják, mint azt Dél-Amerikában és más a mienknél melegebb tartományokban szokták tenni; ha azonban nem kedvező az idő, vagy nem elég gyorsan történik a kiszárítás, a vérbomlás nincs megakadályozva, és az így elkészített hús csak rövid idei használatra alkalmas.

Dr. Hassall alkalmazásba hozott egy módszert, melylyel a húst kiszárítva huzamosabb időn át el lehet tartani. 0 a húst gyenge melegben jól kiszárítja, azután nagyjában porrá őrli, melyből aztán meleg vízzel levest, liszttel vegyítve pedig két- szersültet lehet csinálni. A belőle készült leves íze kissé fanyar és nem olyan mint a friss húsból készült leves, azonban tápláló tulajdonsága olyan mint a sovány húsé, csak a zamat hiányzik, melynek a meleg behatása alatt kellett el vesznie. Ennél fogva ha jól emésztetik, a legtáplálóbb a leveskészítésre használni szokott praeservált anyagok között; és tojásfehérével, fűszerrel, zöldséggel készítve használható levest ád úgy az egészséges mint a beteg számára.

E módszer a húsnak magánhasználatra való eltartására nem alkalmas, mivel a készítés ára gátolja vásári keletét; azonban húskétszersűlt készítésére, katonák vagy utazók számára és hordozható levesül alkalmas.

készült ételeket a külföldi, különösen az angol piaczra kivinni s ez által, sikerülés esetében, az erdélyi részek marhatenyésztésének lendületet adni. A vállalat — ugy- látszik — rósz időben indult meg, mert anyagi pártolás híján nemsokára megszűnt.

F.