Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - b) Nitrogén nélküliek
NÖVÉNYI ZSÍROK ÉS OLAJOK. 225 SZEMOLINA. Ez a kedvencz tápszer, melyből puddingot csinálnak, talán a legértékesebb valamennyi e czélra alkalmazott anyagok között, amennyiben ez a legfinomabb és legkeményebb biízából származik, és nagyobb mennyiségű nitrogént tartalmaz, mint a tápióka vagy az arrowroot. Ennélfogva tulajdonképen más helyen kellett volna felemlítenünk. Ez a búza szemnek azon középrészlete, melyet őrlés alatt a malomkő nem tör össze lisztté, és különösen az igen meleg éghaj - lat alatt, Spanyolországban, Odessában és Oroszország némely más részeiben és déli Itáliában termő búzaszemekből készül, ahol a szem igen száraz és kemény. Készítése bizonyos mértékben az őrlés tökéletlenségén alapszik, amennyiben nem egyéb ez, mint a malomkő likacsaiban maradt búzaszem részletei, melyeknek mennyiségét azonban, a molnár, tetszés szerint növelheti. Itáliában a «polenta» készítésére használják, Francziaor- szágban egy kedves fajta kenyeret csinálnak belőle, míg Angliában egyedül csak a pudding készítésnél hozzák alkalmazásba. Algériában couicomou név alatt főzelék, vaj és szárnyasok hozzáadásával nemzeti eledel; jósága a hozzáadott anyagoktól s elkészítésétől függ. Valami hasonló eledelt készítenek a kölesből és a kukoriczából, melynek azonban nem olyan jó az íze. XXXI. FEJEZET. NÖVÉNYI ZSÍROK ÉS OLAJOK. Most az anyagok olyan csoportjának tárgyalására térünk át, melyet a mérsékelt és meleg égöv alatt mindenütt használnak, a melyek azonban eredetökre és ízökre nézve nagy változatos - ságot mutatnak. A zsír a növényi termékekben szilárd vagy folyékony állapotban, csaknem mindenütt előjön, és azok tápláló értékének Smith : «A tápszerekről.* 15
