Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

178

NÖVÉNYI TÁPSZEREK.

terem és két vagy három rész búzából és egy !rész rozsból áll. Mai napság azonban nem nagy kiterjedésben használtatik. Kenyérkészítésre sem a rozs, sem az árpa nem jobb, mint a búza; a belőlök készült kenyér színe kevésbbé fehér és íze durvább, mint a fehér búzakenyéré. Továbbá, amennyiben a rozs tápláló alkatrészeire nézve alább áll mint a búza, az elegyter- mény vagyis a kétszeres kevésbbé értékes mint a tiszta búzaliszt magában, azért ez, csak mint csekélyebb értékű eleség, a búzánál kisebb áron veendő meg. Eledel változtatás szempontjából azonban a rozsot összevegyíteni a búzával, nem kellemetlen, és a kétszeresből sült kenyér kellemesebb, ha nem táplálóbb, mint a harmad- vagy negyedrendű búzalisztből készült.

A rozs (Secale cereale) Angőlországban a könnyű talajon különböző vidéken megterem, nevezetesen azonban az északiakon.* A rozs Angliára nézve mai napság kevésbbé fontos mint régebben; kenyeret, tisztán rozsból nem igen, vagy egyátalában nem is sütnek, legfeljebb ha búzaliszttel vegyitik. Akár tápláló sajátságát, akár ízét, akár emészthetőségét tekintjük, kevesebb értéke van mint a búzalisztnek. A continens némely részeiben azonban, különösen Oroszországban még mindig használják.

Az oroszok e gabonából egy erjesztett italt készítenek, a mit «kvasz)) -nak neveznek.

A rozslisztnek összetétele 100 részben a következő :

53. sz.

Yíz 150 Nitrogén tartalmú any. 8’0 Keményítő 69‘5 Czukor 37 Zsír 20

Sók 1-8.

Egy kilo rozslisztben 380 gramm szén és 12V2 gramm nitrogén van.

* Magyarországon a két medenczében, leginkább a homokos vidékeken termesztik a rozst. Aránylag legtöbbet termesztenek az északi megyék, azután Szath- már nyugoti részében, Szabolcsban, Pestben, Somogybán, Zalában, \eszprémben, továbbá Horvátországban. Erdélyben aránylag legtöbb rozsot Szepsi-Sz.-György, Kozmás, Csík-Szereda, Gyergyó-Sz.-Miklós és Fogaras környékén s a Mezőségen termesztenek (1. Hünfalvy fennebbi műnk.). — Kenyérsütésre — különösen búzával együtt — átalában használják. É.