Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
Bevezetés: A tápszerek természete, fajtái és szükségessége
4 BEVEZETÉS. szív a talajból, növekedése alatt pedig levegőt vészén fel és kebelez magába, aztán felhasználtatik az állat életének fenntartására, úgy hogy az állatok azon anyagokat kapják, melyeket először a növények szereztek meg. De hogy a körfolyamat teljes legyen, a növény az állattól viszont azt a levegőt kapja, melyet az lélekzetében magából kiürít, abban él, abban növekedik, s utoljára maga az állat is táplálékává lesz a növénynek egészen vagy részben, vagy legalább naponkénti ürülékeiben. Magok az állati csontok is felhasználtatnak a természet vagy az ember segélyével a növények növekedésének elősegítésére, és tényleg belépnek azoknak szerkezetébe; és minthogy ezeket az állatok újra megeszik, elmondható, hogy saját csontjaikat ■eszik és saját húsukon élnek. Ennél fogva nem csak szakadatlan körforgás van a különböző nemű tápanyagok termelésében, hanem kinmtathatólag ugyanazon eleség ismét önmagát hozhatja létre. Valójában illustratiója ez, az ősei hamvából újra feltámadó ifjú Phönix meséjének. A táplálék két főszempontból szükséges a testnek, t. i. egyfelől a meleg termelésére, másfelől szövetek készítésére és fenntartására az élet és a használat folyamán. Az utóbbi szükségessége sokkal szembeötlöbb, mivel a test elhasználása rendesen az élet csökkenésével együtt jár; de az előbbi annál fontosabb, mert a test huzamosabb időszakon át fogyhat ugyan, de mégis életben maradhat, midőn azonban a melegforrás kiapad vagy nagyon megcsökken, gyors halál áll be. A melegképződés a testben, mely összességében és folyamatában olyan csodálatos, nem egyéb mint a táplálék elemeinek vegyi egyesülése, mely kicsinyben a különféle szövetek pará- nyaiban, nagyban pedig a lélekzéssel kapcsolatban folyik le és -e miatt a táplálék elégésének neveztetik. A vegyi változások útján támadó melegtermelés illustratiójáúl felemlíthetjük azt, hogy ha hideg vitriol-olajat hideg vízzel kever az ember, oly meleg fejlődik, hogy a kéz nem állja ki; jól ismert dolog továbbá, liogy mily meleg fejlik a szalmakazalok megfülésekor és í^z
