Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - VI. Ösztön, érzelem, akarat
ELMÉLETI RÉSZ a közöttük levő összefüggést megállapítani. Az embernél tudjuk, hogy az ilyenfajta ösztönlefolyásokat élmények kísérik. A szükségletet mint érzést és mint vágyat, a törekvést mint cselekvési tendenciát érezzük át. Láttuk a II. fejezetben, hogy a szükségleteket érzések alakjában átélhetjük. Az érzések szervezetünk állapotaira vonatkozó élmények, közérzésszerű benyomások. Amennyiben az érzésekben az állapot megszüntetésére, illetve az elképzelt állapot létrehozására való irányulás átélt (tudatos), annyiban vágyakról beszélünk. Amennyiben az állapot érzése a magatartás többi területére hatással van, annyiban érzelepinek nevezzük, így pi. az öröm érzelméről beszélünk, amikor közérzésünk élénk cselekvésekre indít. Az érzéki érzés és az ösztönös érzelem között a határ teljesen elfolyik. Ha hosszú hetek városi robotjából egyszerre kijutunk a szabad levegőre, begyek közé, akkor az érzékeinknek szokatlan üde levegő kiváltotta érzés teljességgel elválaszthatatlan attól az öröm-érzelemtől, mely egész énünket megváltoztatja, nagy sétákra ösztönzi és friss gondolatokra serkenti. Egész énünk emelkedettségével jár a gyönyör érzelme, amely közérzésekkel és tárgyi észrevevésékkel egyaránt járhat. Előbbi esetben életérzésnek nevezzük, utóbbi esetben pedig a külvilági jelenségekben való gyönyörködésnek, tetszésnek. Az olyan tárgyat, mely életérzésünk fokozása révén gyönyörködtet és egész énünk emelkedését idézi elő, szépnek nevezzük. Az olyan érzelmeket, melyeknek forrása az élményben nem tudatos, hangulatoknak nevezzük. Hangulat pl. a nem-határozott tár' gyakra (veszedelem, betegség) vonatkozó félelem, amit szorongásnak nevezünk. A hangulat ugyanúgy kisugárzik az egész emberi magatartásra, mint az érzelem, csak nem ismerjük a kiváltó benyomást, amely rendszerint nem is körülírható, hanem szétfolyó természetű. A hangulattal szemben tehát az érzelemnek élményszerű forrása van. A forrás lehet éppúgy külvilági tárgy, mint szervezeti állapot (reggeli frisseség), vagy személy. Ha az érzelem kisugárzó hatása a forrásra irányul, akkor érzületről beszélünk pl. szeretetről, irigységről stb. 70
