Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)

Bevezetés - I. Pszichológia és pszichotechnika

BEVEZETÉS

I. PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOTECHNIKA.

Ha egy pillantást vetünk az emberi művelődés történetére, akár a gyakorlati élet, akár a tudomány nézőpontjából, feltűnik, hogy az ember csak későn vált önmaga számára problémává. Míg a csillagászat, a vegytan és más ter- mészettudomlányok a szakkutatás szétágazó útjain járnak, addig az emberre vonatkozó ismeretek és kérdések a tudo- ‘ mányok eredő törzsénél, a filozófiánál húzódnak meg. Hasonlót tapasztalunk a gyakorlati életben. A gyáripar gépei és szervezete pl. évszázados fejlődésükben állnak előttünk, míg az emberrel mint termelési tényezővel alig két évtizede foglalkoznak. A hadvezetés is ősrégi technikára tekint vissza, míg a harcossal mint egyénnel csak a világháború óta foglalkoznak rendszeresen. A neveléstan ugyancsak századunkban ismerte fel a gyermektanulmányozás szükségességét.

Napjainkban megfigyelhetjük, hogy az ember kutatása túllépi a filozófia kereteit és az emberről szóló tudománnyá alakul, mely magába foglalja az emberi alakkal és rasz- szokkal foglalkozó klasszikus antropológián kívül az ember művelődését és lelki életét is. Ez az embertani tudomány olyan összefoglaló természetű, mint pl. a zoológia, amely az állatok fejlődéstanának, szerkezetének, működési tényeinek és életmódjának tudománya. Amint az állattan alaktanból, élettanból, állatföldrajzból és állatlélektanból alakul, úgy alakul az új antropológia alakkutatásból, élettanból, művelődéstörténetből és lélektanból.

Mik az emberi lét legáltalánosabb tényezői? Általában megkülönböztetnek testi, „ lelki és szellemi életet. Ha ezt a

4

9