Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)

Elméleti rész - V. Az értelem

ELMÉLETI RÉSZ Az értelmesség helyzetek felismerését és előrelátását eredményezi és ezáltal a megfelelő cselekedeteket tudja megindítani. így az értelmesség hatalmas fegyver nemcsak a természet veszedelmei ellen, hanem az értékek szolgálatában is. (L. köv. fej.) Az emlékezet és a képzelet lefolyásában spontán és irányított lehet. Spontán az érzéki emlékezet és az ér­zéki fantázia, mely utóbbi például álmodozás közben szokott fellépni. A spontán elképzeléstől megkülönböztethetjük a provokált elképzelést. Ilyen például az emlékezeti kapcsoló­dás, továbbá a képzelet megindulása kihívó jellegű vagy problematikus helyzetekben. A provokált elképzeléssel szem­ben áll a szándékos és kitartó, vagy irányított elképzelés, amely valamely cél elérésére irányul. Az ilyen elképzelést, amely akarati jellegében a munkára és a megfigyelésre emlé­keztet, gondolkodásnak nevezzük. A gondolkodás valamely cél elérésére irányul, lehetősé­geket mérlegel, belátást keres, emlékeket akar felidézni s. i. t. A gondolkodást bizonyos célok irányítják, melyek elképze­léseink lefolyását megszabják. Ha például valamit el akarok beszélni, akkor szándékom bizonyos célra utal és elképzelé­seim annak szolgálatába állnak, úgyhogy a mellékes, oda nem tartozó adatok fel sem merülnek. Jól megfigyelhetjük ezt a jelenséget, ha például azt a feladatot adjuk magunknak, hogy keressünk emlékezetünkben egy bizonyos mondáshoz hasonló jelentésű közmondást, például ehhez „A babér is el­hervad“. A keresést vezető gondolkodás mindig egy pont körül fog mozogni és nem kalandozik idegen területekre. A szándékánál megmaradni nem tudó, elkalandozó gondolko­dást szökellőnek nevezzük. Az ilyen gondolatszövés olyan változatos és meglepő, mint a kisgyermek játéka. A felnőtt ember szökellő gondolkodása ideg- vagy elmebántalomra vall, amely olyan súlyos lehet, hogy a beteg az egyes szavakat nem tudja összefüggésben megragadni és így nem képes értelmes válasz óikat adni. A gondolkodás képesít az értelemszerű összehason­lításra, egyeztetésre és megkülönböztetésre, egyszóval a szán­58

Next

/
Thumbnails
Contents