Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - IV. Mozgás és cselekvés
ELMÉLETI RÉSZ A mozgások és a szükségletek közt fennálló kapcsolat egyre bonyolultabbá és egyre kevésbbé közvetlenné válik. A kezdetleges mozgások a szervezet állapotváltozásaival változnak, annyira, hogy egyszerű mozgásokat kitartó érzéki behatások által módosítani lehet, gyermekeknél persze erősebben, mint felnőtteknél. De felnőtteknél is megállapíthatjuk, hogy a zöld megvilágítás által elért állapotban mozgásaik ügyesebbek, mint másszínű fényben, magas hang hatására gyorsabban dolgoznak, mint mély hangok kíséretében. Tudjuk, hogy állapotváltozással járó benyomások a primitív embereket inkább befolyásolják mint a fejlett kultúr- emíbert. Alkohollal, kiáltozással könnyű egyszerű embereket fellelkesíteni, kivált ha tömegben vannak, ami további primi- tivizáló tényező (1. II. fej.). Az így felleik esitett tömeg olyan teljesítményekre képes, amilyeneket az érzésekkel szemben önállósult fejlett cselekvés nem tud létrehozni. Mennél fejlettebb valamely egyén, annál kevésbbé befolyá-# solható a mozgása egyidejű érzések által. A mozgások a szervezeti állapottól egyre függetlenebbek lesznek. Ez a feltétele a munkának, amely az alkotást (alkotás nemcsak a műremek, hanem az elért munkabér is) értékelve mindenek- felett, a szervezeti állapottal nem törődik, úgyhogy csak erős leromlás — éhség, fáradság — engedi az ösztönöket jogaikhoz. A munka a cselekvésnek tárgyakra irányuló jellegéből fejlődik. Míg a kisgyermek cselekvései testmozgásokból és a tárgyakkal véghezvitt babrálásból állnak, melyeket cselekvési tendenciák és reflexek tesznek lehetővé, addig az iskolásgyermek már hatásokat akar kiváltani, valaminek előállítására, alkotásokra, sikerekre törekszik. Az alkotás elérése azonban nemcsak a cselekvő magatartás önállósulását feltételezi, hanem a kitartó foglalkozást is. Olyan cselekvés, mely mint a kisgyermeké, folyton változó, nem képes alkotást létrehozni. A reflex pillanatnyi mozgás, a babrálás már néhány percre leköt, de munkáról csak akkor beszélünk, ha valaminek létrejöttét órákon, sőt éveken át szorgalmazzuk. 46
