Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - III. Az érzékelés
AZ ÉRZÉKELÉS jön létre. A fázás, a vakítottság és a menekülés viszont rendszerint a külvilág behatására keletkezik. A szükségleteket kiváltó tényezőket ingereknek nevezzük, melyek mint láttuk, belsők vagy külsők lehetnek, aszerint, amint a szervezet működései vagy a szervezetnek a környezetben elfoglalt helyzete szabják meg őket. Az ingerek kiváltotta törekvéseket reakcióknak mondjuk. Az említett szükségletek alig választhatók el a törekvésektől, melyeket kiváltanak. A fázás éppen abban áll, hogy az élőlény összehúzódni, elbújni, betakarózni törekszik, az éhség pedig nem más, mint nyugtalanság, keresés. Ha állatokat figyelünk, nem is tudjuk megkülönböztetni a törekvéseket a szükségletektől. De gondoljuk el magunkat a fázás vagy az éhség helyzetében. A fázó ember nemcsak összehúzódik és topog, hanem érzi is a fázást. Ha arról beszélünk, hogy valaki fázik, elsősorban arra gondolunk, hogy az illető érzi a fázást, átéli, élménye támad. Az állatpszichológusok feltételezik, hogy az emberhez legközelebb álló lények ugyancsak érzik bizonyos szükségleteiket és nem vak erő hajtja a törekvéseiket. Arról azonban nem tudunk semmit, hogy a szervezettség mely fokán kezdődik az állatok élményszerű érzőképessége. A szükségletek élményszerü jelentkezését érzéseknek nevezzük. Az “átélt éh ségtTárads á g, fázás, érzések. Érzéseket nemcsak belső-, hanem külső ingerek is kiváltanaTT7*~ ' A fejlődés során egyre érzékenyebbé válik az ember a külső ingerekkel szemben. Míg a kis csecsemő csak akkor mutat törekvési megnyilvánulásokat, ha éhség vagy fázás és más túlerős külső ingerek bántják, addig a néhányhónapos gyermek már halkabb zajokra felfigyel, fényes tárgyakra ránéz stb. Mennél kevésbbé erős külső hatásra reagál a gyermek, annál kevésbbé ösztönszerűek a megnyilvánulásai, vagyis annál kevésbbé válaszol az ingere azonnal törekvésekkel. A gyermek lassan megtanul szemlélni. Meghallgatja a csörgőt, elnézi a mozgó kezet. A menekülést, sírást kiváltó behatások korszaka után először a mozgó, változó jelenségek tesznek hatást a gyer31~-
