Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Előszó
ELŐSZŐ. Pszichológia és emberismeret címmel bocsátom közre összefoglaló kis munkámat, amely egységes áttekintést ki- ván nyújtani az ember lelki életének elméleti és gyakorlati vonatkozású problémái fölött. A pszichológia és a vele összefüggő gyakorlati kutatások — a karakterológia, a pszichoanalízis, a pszichotechnika, stb. — egyetlen célt szolgálnak és ez az ember megismerése. A pszichológus még akkor is emberismeretre törekszik, amikor pl. állatokkal végez vizsgálatokat, mert őt nem az állat egymagában foglalkoztatja, hanem az állat és az ember viselkedésében található megegyezés és különbözőség. Ezért szükségesnek tartottam, hogy necsak a gyakorlati kérdéseket, hanem az elméleti megállapításokat is kifejezetten az emberismeret szempontjából dolgozzam fel. Munkám elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti részben az embert mutatom be, amint sajátságainál fogva bizonyos magatartást tanúsít. A magatartás általános motívumainak kutatása az ú. n. örök emberinek ismeretét adja. A gyakorlati részben azokat az eszközöket vázolom, melyek az emberi egyének gyakorlatilag értékesíthető sajátságait nyomozzák. Mindezt olyanformán foglalom össze, amint az a saját pszichológiai kutatásaim és pszichotechnikai gyakorlatom folyamán számomra kialakult. A gyakorlati rész felépítésében az elméleti részben nyert szempontok vezetnek és így elmélet és gyakorlat teljes összhangban bontakozik ki az olvasó előtt. Munkám némely fogyatkozását talán enyhíti az, hogy vállalkozásomat hasonló nem előzte meg. Magyar nyelven gyakorlati lélektan eddig egyáltalán nem jelent meg és a külföldi irodalomban sem találunk elméletet és gyakorlatot párhuzamosan tárgyaló összefoglalást. Anyagom könyvszerü feldolgozására az a tanfolyam adott alkalmat, melyet a M. Kir. Honvéd Központi Képességvizsgáló Intézetben, az intézet megalakulásakor tartottam. Budapest, 1934 szeptember hó. Dr. H. S. P.
