Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Bevezetés - I. Pszichológia és pszichotechnika
BEVEZETÉS A pszichológus tehát megfigyeli a maga és mások magatartását és ezek jellegzetes vagy törvényszerű vonásait megállapítja. A pszichológust erre a foglalkozásra nemcsak a tudásszomj ösztönzi. Az ember megismerésére nemcsak a tudásvágy hajt. Az élet gyakorlati alakításában az ember megismerésére szükség van, a pszichológust az a cél is vezérli, hogy a gyakorlati élet számára útmutatásokkal szolgáljon, hogy az általa felderített ismereteket alkalmazni lehessen. Aristotelestől származik a gondolat, hogy az a tudomány, amely nem vezet gyakorlati alkalmazásra, halott. A pszichológia pedig az emberi élet tudományának gerince kíván lenni. Mi tehát a pszichológia gyakorlati célja? Az, ami minden tapasztalati tudományé, az előremegmondás, népszerűén szólva a jóslás. A pszichológia felderíti az emberi magatartás jellegzetességeit és törvényszerűségeit, ami képessé teszi arra, hogy bizonyos helyzetet ismerve a belőle folyó magatartási történést előre megmondja. Ilyen ismeretek birtokában azután lehetővé válik az emberi magatartás befolyásolása, az emberekkel és embertömegekkel való észszerű gyakorlati bánásmód. A magatartás befolyásolásának legismertebb ténye a nevelés. Amikor pl. tanítunk, azt akarjuk elemi, hogy a növendék az ismeretek birtokában magát feltalálja és érvényesüljön. Amikor a jellemet faragjuk, akkor a nemes cselekedetekre való törekvést igyekszünk elmélyíteni. Azt akarjuk, hogy a nevelés ne csak a gondolatokra és az érzelmekre hasson, hanem elsősorban a tettekre. Amikor jó hazafit, derék katonát akarunk nevelni, akkor a hazafias és katonai erényeket nem a szóbeli vizsgán, hanem a gyakorlati tettekben kell megkívánnunk. A magatartás ilyen- értelmű befolyásolásának pedig elengedhetetlen előfeltétele van, t. i. az emberi lélek ismerete, amely nélkül a nevelési módszerek sikerét előre megbecsülni nem lehet. De nemcsak a nevelő igyekszik az emberi magatartást befolyásolni, hanem minden ember, akinek más emberekkel dolga van. A fölöttes alkalmazottainak munkakedvét és teljesítményeit igyekszik kedvezően befolyásolni, az alárendelt pedig főnökének elis16
