Hermann Imre dr.: A pszichoanalizis mint módszer (Budapest, 1933)

II. A pszichoanalitikus helyzet. Az anyagszerzés

csak látszat-változások történnek, az igazi változás lehetet­lenné van téve. Ez a rég megszokott reakciómód ismétlődik meg az analízisben. Itt is valami fájdalmasat, énelleneset, életveszélyeset vár a lélek saját odaadásától és az analitikus értelmező munkájától, itt is látszat-változtatásokkal, visz- szatartással és elzárkózással reagál. Ezen általános ellenállás mellett mindig ott lehet valami specifikus. A specifikus ellenállás magyarázata az egyes esetek történetébe nyúl vissza; az analizált pl. a trágár szó­nak a kimondása előtt nem most először hökkent meg, ha­nem valamikor régen, életének egy fontos percében. Szülei szerelmi életének feltárásától sem menekül most először, hanem menekülnie kellett tőle gyermekkorának érzelmektől aláfűtött korszakában. A specifikus ellenállások valódi természetének meg­ismerésére az egyes ellenállásmódok felsorolása volna kí­vánatos. Mi azonban még mélyebb bepillantást várunk attól, ha a felsorolásnál a rendszeres felosztásra helyezzük a fő­súlyt. Már a felosztás szempontjai is felvilágosítóak lehet­nek. Első és legegyszerűbb felosztási alapnak a tudatos és tudattalan ellenállások megkülönböztetése kínálkozik. Ha azonban e kétségkívül jogos felosztást konkretizálni akar­juk, nehézségek jelentkeznek. A tiszta esetek ritkák, csak­nem minden tudatos ellenállás tudattalan tényezőket is tar­talmaz. Hogy itt világosságot teremtsünk, más felosztási szempont után is kell néznünk, amelyik az előbbivel külön­böző módon kereszteződhetik és amely egész későbbi fel­osztásunknak alapul szolgálhat. Ilyen az ellenállások ere­detének és megjelenési formájának szempontja. Ha az analizáltnak nehezére esik, hogy valamit, teszem egy trágár szót, kimondjon, akkor ellenállása tudatos lehet számára, sőt talán eredetét is ismeri. De ez utóbbi nem szükségszerűen van így; esetleg tudatosan tiltakozik a szó kimondása ellen, anélkül, hogy tiltakozásának okát tiídná adni. De mind a kettő is megeshetik, eredet és megjelenési forma egyaránt tudattalanok lehetnek; az analizált nem akar beszélni, anélkül, hogy tudná, hogy ellenállás dolgozik benne egy trágár szó kimondása ellen és természetesen anélkül, hogy ezt az ellenállást eredetéig tudná követni. Látjuk, hogy itt az összes variációk — tudatos megjelenési 3 33

Next

/
Thumbnails
Contents