Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

B) Az összehasonlító lélektan alaptényei

B) Az összehasonlító lélektan alaptényei.

Tekintsük a dolgot magasabb látószögletből és képzeljük el magunk előtt az idegrendszer fejlődésének hosszú és komplikált útját a fejlődő állatvilágon által, a legalacsonyabb rendű állattól a legmagasabb rendűig, az emberig: úgy séma gyanánt fogadhatjuk el, hogy az állatvilág folytonos fejlődésében négy korszakon haladt át, négy etapnál állapodott meg.

Afc elóő fejlődési pefnoausnál az idegrendszer az állat egész testén el volt szórva parányi apparátusok alakjában. Ezek egymástól elkülönítve mindenik a neki alárendelt testrészt igazgatta. Egymás között pedig alig bírtak valami összefüggéssel. Ilyenféle szervezetet mutatnak jelenleg pl. az édesvízi polipok Ez állatok idegsejtjei működésük szerint nem, -specializálódottak és mindegyikük egyformán és egyetemlegesen tudomásul veszi a külső hatásokat,, legyenek azok bár vegyi, erőművi, optikai vagy egyéb hatások.

Az idegrendszer fejlődésének máóodik fokát az érzékszervek keletkezése jellemzi. Izléá, ózagláá, tapintáó, halláó éá látáó nem egyszerre, de egymásután fejlődtek és folytatólagosan hasznára váltak az állatnak. Jelenleg is sok olyan állat él, mely eme fejlődési fokon áll, pl. sok féreg. Az ilyen típusú állatoknak csak egy érzékszervük van: a tapintáó szerve- Ahnes azonban sem fülük, sem szemük. A~küíső világot csak tapintás útján tudják meghatározni, mivelhogy a Jíangról és a színről nincs fogalmuk. Elmondhatjuk tehát a férgekről, hogy egész életüket halotti csöndben és síri sötétségben élik át

, Egyes pöttyögetett, pigmentumos foltoknak (úgynevezett szemhez hasonló foltok) a bőrön való megjelenése lehetővé teszi az állatoknak a fényingerek észrevevését, amennyiben a

1. Biológiai tények.