Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

A) A gyermek lelki fejlődésének alaptényei

A) A gyermek lelki fejlődésének alaptényei.

A gyermeki lelket megérteni és leírni, jellemezni sokkal nehezebb föladat, mint a felnőtt ember lelkét. A felnőtt ember lelkiállapotát könnyen megérthetjük, amennyiben a saját érzéseink, saját belső tapasztalataink, emlékezetünk és végül rajtunk kívül álló embereken tett megfigyeléseink vezetnek bennünket. Megértünk másokat, mert hiszen azok hasonlók hozzánk. Észrevehetőnk és megkülönböztethetünk más embereken ijedtséget, szeretetet, zárkózottságot, szórakozottságot, töprengést stb., mert ez állapotokon magunk is gyakran átesünk, tehát emlékezünk rájuk, megértjük azokat úgy magunkon, mint másokon is. De a gyermeki lélek megösmeréséhez nem vezet ez az út. A gyermeki lélek rendkívül nagyon különbözik a felnőttek leikétől, s így a felnőtteken tapasztalt észleleteket lehetetlen a gyermekre átvinni és viszont. De van még egy másik nehézség is. A gyermeki kor legfontosabb periódusa — az első h ón apók és első évek — semmiféle konkrét nyomot nem hagynak az egyén emlékezetében,. A gyermek csak attól az időtől fogva^Ji£zd_emlékezni, s csak akkor fejlődik ki az 'öntudata, amikor már mérhetetlen jytat tett meg a lelki fejlő- dt^jéhen^Es még ezek az első öntudatos szellemi előrelépések — az első emlékezés és megösmerés keletkezésének ideje és részben a további szellemi fejlődés — sem maradnak meg j az emlékezetben. Úgy, hogy mire a gyermekből felnőtt lesz, / egyáltalában_jiem- emlékezik-gye-rmekkora legelső idejére. / De bármilyen nehéz, nagy fáradság árán is, meg lehet érteni a gyermeki lelket. Csupáncsak a szokásostól eltérő pszichológiai módszert keli alkalmaznunk. így aztán jelentékenyen könnyebb lesz a dolgunk. Abban a rajzban, melyben a lélek evolúcióját életkorok szerint tárgyaljuk, iparkodni fogunk mindenekelőtt pontos megállapításokat és gyakorlati észleletek