Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)
C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral
40 a) Az érzékelő-képesség fejlődése (a külső akaratlan figyelem fejlődése). A szaglás- és ízlésérzékletek készségeinek fejlődését már előző helyen méltattuk (32—33 1.). Állapodjunk meg már most a többi észleleti készségnél és fajnál, nevezetesen a) a tapintó érzékelésnél, ß) az optikai érzékelésnél, 7) az akusztikai érzékelésnél. Alapul szolgált a szerzőnek az érzékszervek működése fejlődésének a tanulmányozásához «Über die elementaren Akte der Erkenntnis und der Aufmerksamkeit» című műve, mely a szerzőtől kiadott «Fragen der neuro-psichischen Medicin» c. folyóirat 1897. évi folyamában jelent meg és amelyről a «Revue de psychologie clinique et thérapeutique» 1901. évi folyamában referátum jelent meg. Továbbá ugyancsak a szerző nemrég megjelent «Allgemeine Psychologie und Physiognomie in illustrierter Darstellung» (1906. Kiew) című munkájának idevonatkozó fejezetei. A vizsgálatnak lényege: a figyelem objektiv jeleinek a megállapítása. Vizsgálati módszer gyanánt a figyelem különböző fázisainak és fokozatainak megfigyelése és fotografikus rögzítése szolgált. Az ilyen módon nyert objektív tényeket olyan kiváló műremekek tanulmányozása egészítette ki, melyek a figyelem különböző fajait ábrázolják. Szerző leírja a külső és belső figyelem jelét. (A külső figyelem (t. i. az optikai, akusztikai stb.) bizonyos izomcsoport megfeszítése a célból, hogy a megfelelő érzékszerv mozdulatlanra beállítható legyen a hatások pontosabb fölfogására). A külső figyelem ezen tárgyi jeleiből kiindulva figyeli meg és írja le szerző az érzékszervek működése fejlődésének a képét, másszóval a külső figyelem képét. (A külvilág perceptiójára szolgáló szervek és vezetőpályák, melyeknek eredete különös, komplikált szervezettel a külső érzékszervekben van, bejárják az agy törzsi részét, ahol számos közbeeső apparátus megszakítja útjukat, és az agykéregben végződnek. Ezek a szervek a speciális érzékelések eszközeinek tekinthetők. Jellegzetes sajátságuk, hogy nagyszámú, önmagát szabályozó készüléket tartalmaznak az érzékszervek legpontosabb beállítására és a külső hatások pontos, éles fölvételére. Az említett önmagukat szabályozó készülékeknek