Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

B) Az összehasonlító lélektan alaptényei

Bármilyen banálisnak is mutatkozzék a szemlélő előtt ez a négylábú, nem hagyható figyelmen kívül az a lélektanilag érdekes tény, hogy az állatvilágban nála jelentkezik először egy bizonyos komplikált érzés. Ez a inagasabbrangú érzés a felelem, a réózvet cá a cóodálkozáó érzéseinek szintetikus láncolatából áll. A vágóhídon figyelhetjük meg ezeket az érzéseket. Nagy része az ökröknek, miközben sorsát várja, teljesen átérzi a halál közelségét. A pillanatnyi események

y) Az ökör.

hatjuk közöttük. (Turgenjcv dolgozta föl mesterien ezeket az érzéseket «Költemények prózában» c. kötetének, «A veréb» és «Ä galambok» c. darabjaiban.) A jól kifejlődött érzések^ a szellemi haladás alapkövei és ezek biztosítják a madarak —szellemű-alapon való egyéni tökéletesedését, ami alsóbbrangú állatoknál még nem vehető észre.

i

h) Emlöáök.

Állapodjunk meg néhány olyan példánál, melyekből elvi tételeket vezethetünk majd le.

a) A denevér.

\

Ennek az állatnak olyan rendkívül finoman fejlett tapintóérzéke van, hogy ha a szemét kiszúrják, akkor is átrepül egy dróttal átvont szobán, anélkül, hogy csak egyszer is meg akadna. Repülőhártyájával megérzi valamely tárgy közelségét. Éppen úgy, mint mi megérezzük tapintóérzékünk útján a közelben levő melee- testet. / / /

ß) A ló.

Ez az állat körülbelül 10 esztendeig megrucíf őrizni az ('miékezetében egyes eseményeket. Sőt erősebb hatások, melyeket átélt, egész életén át nem törlődnek ki az emlékéből. Ez utóbbi tényen alapszik a vad lovak szelidítése. A pányvá- val megfogott állatot korbáccsal ütik és ez olyan páni félelemmel tölti el, hogy attól egész életén át nem szabadulhat és a keserű leckét sohasem feledi el. Olyan élmények, amelyek nincsenek félelemmel kapcsolatban, nem vésődnek be a ló emlékébe élethossziglan.