Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)
C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral
126 val esik egybe, úgy hogy mindkét jelenség-folyamat, legalább is az időt illetőleg, bizonyos csereviszonyban és összefüggésben van egymással. Az ifjúkort jellemzi az összes lelki erőknek — az érzésnek, értelemnek és akaratnak — felindultsága. Ez az izgatottság egy, az életben soha többé vissza nem térő, mély szervezeti folyamatnak jellegét mutatja. Ebben rejlik az ifjúkor fontos lélektani és neveléstani jelentősége. Az ifjúkor megkezdésével az érzések szokatlan mélységét, őszinteségét, eszményi tisztaságát tapasztalhatjuk. Az akarat az ifjúkorban gyorsan növekszik, és az egész lelki szervezetnek a határozottság, merészség és a szellem függetlenségének jellegét adja. De a legnagyobb változások az értelemben mennek végbe. Az ifjúság szellemi fejlődésének alapvonása az a mélységes igyekezet, hogy az egész lelket földerítse és egybeolvassza, az emlékezetében őrzött benyomásokat egy egésszé összekösse, és minden ellenmondást kibékítő, minden egyéni kétkedést feloldó, egységes, bevégzett világnézetet alkosson. Ebben a korban eldől a hivatás kérdése, az egész későbbi élet terve elkészül. Fiatal leányoknál a tapintatosság és az erkölcsi érzés finomsága ebben az időben valóban művészi magaslatra emelkedik, amely az egész lényre fenséges, földöntúli tulajdonságok bélyegét nyomja. Azok a már vázolt változások, amelyek az érettebb emberi lélekben végbemennek, messzemenő tervek és merész gondolatszárnyalások eszmemenetét mutatják. Mennél szabályosabban megy végbe az ifjúkor lelki forrongása, annál észrevehetőbb az ifjúban bizonyos tartózkodás és annál feltűnőbben jelentkezik a tevékenységi ösztön hiánya : nagy dolgok, hősi tettek, küzdelem a gonosszal, a közjóiét érdekében való munkálkodás — mindezen nagylelkű ösztönök lelki folyamatok alakjában mennek végbe. Az élet az ifjúság- nem kíván tetteket, hanem időt acf "tielTi ana^Jiogyf .-fejtódjék—é£ érjen, tanulmányaiba elmerüljön, TaTokörét szélesítse, lelkét arra képezze, högy élettér vezetet tudjon magának fölállítani. Az igazig ifjúkor főképpen ennek van szentelve: egészen a jövőé, a reményeknek élT~ Cselekedni _aZ—idős&hb nemzedékek az érettebb ifjúság segítségére jön és fölváltja. —------— — ' MH
