Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral

122

dekes megfigyeléseket tett. Megtanult Ebbinghaus módszere szerint önkénytesen összeállított szótagsorokat könyvnélkül és megfigyelte, milyen befolyása van az időnek és munkabeosztásnak a megtanultak maradandóságának tartósságára. Kitűnt, hogy a szótagsorok, midőn egymásután 68-szor ismételtettek, nem vésődtek oly mélyen az emlékezetbe, mint 38-szor történt ismétlés után, melyek 3 nap folyamán történtek. E szerint 3 nap alatt történő könyvnélkül tanulás által ugyanazt az eredményt, illetőleg a maradandóságnak ugyanazt a fokát érjük el, pedig a munkánk csak felényi volt. A tanulásnak többszőrre való beosztása, összehasonlítva az egyfolytában való tanulással, a munkának jelentékeny megtakarítását idézi elő. Ez a különbség valószínűleg élettani okokkal van összefüggésben. Igazat kell adnunk a szerzőnek, aki azt állítja, hogy az ő eljárása szerint alkalmazott megfigyelések a tudományos emlékezést elősegítő tudományos mnemotechnika alapját képezhetik.

Kraépelin-nek ljíres kutatásai fontos utasítások egész sorát adják, amelyek a gyermekek szellemi munkájának vezetésénél, különösen a bennünket itt érdeklő korban (7—14 év) figyelembe veendők.

A kísérleti lélektan módszerei szerint végzett kutatásokból kitűnik, hogy a szellemi munkában a következő részeket vagy fázisokat különböztethetjük meg:

1. gyakorlat (Kraepelin).

2. serkentés (Amberg),

3. ösztönzés (River),

4. szoktatás (Kraepelin),

5. fáradság (Kraepelin),

6. üdülés (Kraepelin).

Ezen állapotok közül az elsőben a szellemi munka las- sankint megindul, úgy hogy minden következő időszak az előbbinél nagyobb munkálkodást mutat. így tart néhány óráig. Azután hanyatlik a munkaképesség és így megkezdődik a most már föllépő, alanyilag is érezhető fáradság. A munka lassulása eleinte nem nagy, de azután mind erősebb. A fáradságnak jelentékeny foka nemcsak a szellemi munka lassulásában nyilvánul, hanem — és ez a fáradságnak lényeges jelét mutatja — a képzettársítások minőségének és tulajdonságainak nagy elváltozásában is.