Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

B) Az összehasonlító lélektan alaptényei

m

a) A férgek.>■

A maga rátartiságában az ember megveti a férget, mint olyan lényt, melynek szellemi képességei annyira csekélyek, hogy nem tudja_az életét megvédelmezni,_ sőt nem is sejti a veszélyt, neTTflmgy eltudná azt kerülni. Ez utóbbi avval függ össze, hogy a tapintásén kívül nincs a férgeknek egyetlen érzékük vagy érzekszervukT A féreg csak tapintás útján szerez tudomást a külvilágról és csak akkor végez mozgást, ha valami a bőrével közvetetlenül érintkezésbe jut. Minthogy

3. kép. A Flechsig-féle agykéregközéppontok sematikus ábrázolása. AHestérzőszféra, B látószféra, C hallószféra, D beszédcentrumok.

tehát a féregnek scsz&mrr SP' füle:—nincsen olyan készsége, amellyel a külvilágot már messziről észrevegye vagy aminek Útján a közelgő ’veszélyről tudomást szerezzen. Mégis egynémely féregfajnál szemhez hasonló foltokat fedezhetünk föl. melyek alkalmasak fény- és hósugarak felfogására. Ilyen módon tehát a legprimitívebb formában'' lehetővé teszik a-férgeknek, hogy a külvilágot már távolból is észrevegyék, lim a megvetett féregnél jelentkezik először az érzé] fejlődése—a—waggasabbrangü sz.ervok—kialaku 1 ása az alacsonyabb ranguakból. --