Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)
C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral
110 tói különálló lényt hirtelen, abban a pillanatban ismerte meg, mikor egy kecske, amelyhez támaszkodott, helyéből megmozdult és őt ledobta. Ebben a pillanatban fölfogta a kis bölcs, hogy a kecske és az egész külsővilág őtőle teljesen különálló dolgok. Az öniómeiéó megjelenésének pillanatában megtörténik a személyiség megállapítása. A gyermekes Én most már az öntudat magva lesz, megvan az ő jelenje és jövője, és boldog jelenkort él, amely elé észrevétlenül épül a jövő. A. gyermek ezen életszakaszának második fele (4 — 6 éves korig) az egyéniség növekedésének és fejlődésének van szentelve. Ügy az egyik, mint a másik megismerésnek legfontosabb tényezője most már a beszéd’ A másokkal való gondolat- csere, és az ő sajátmaga gondolatainak és érzéseinek szavakba öltöztetése mélyíti a megismerést, ennek húst és vért ad, és a gyermekre nézve egyre világosabbá és felfoghatóbbá teszi az előtte megnyílt világot. Ez az alanyi (subjectiv), láthatatlan belső világ a szó segítségével hallható,, érthető, megfogható tárgyi (objectiv) valósággá lesz. A felnőttekkel való érintkezés, a velők való együttélés ebben az életszakaszban, amelyben a mesterséges (tudományos) értelemfejlesztés módszerei még nem alkalmazhatók, a gyermek szellemi fejlődésének bő forrása. * . e) A gyermek egyéniségének kifejlődése. Lehel-e szó általában a gyermek egyéniségéről? Természetesen, habár azt meg kell adnunk, hogy a gyermekre nincs oly erősen rányomva az egyéniség bélyege, mint a felnőttre, azaz helyesebben mondva, nekünk, akik oly keveset tudunk a gyermek természetéről, nem látszik oly erősen rányomva. Az egyes lelki szervek tipikus különbségei — Höflfding szerint — attól függnek, hogy az egyéniségben az értelem vagy az érzés avagy az akarat van-e túlsúlyban. Az egyéni különbségek mindamellett még tovább mehetnek. így például az értelmi területen uralkodhatik a benyomások fölvétele ezek feldolgozásán, de történhetik megfordítva is. Hasonlóképpen különbözhetnek egymástól egyes egyedek különböző érzésminőségüket illetőleg is. Végül az akarat sem lép tel mindig
