Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)
II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása
100 Egy jó nagy lepedőt, melybe a beteget egészen belebet takarni — vizes dézsába mártunk, vagy úgy vizesen, hogy csurog róla a viz, vagy inkább vagy kevésbbé kicsavarva a levetkezett, vagy az ágyból most felkelő s felénk háttal forduló betegre vetünk. — A le- pedő a betegnek fejét is betakarja, mellén kezeivel huzza össze, hogy egész teste takarva legyen, elől a mellen és hasán, ha elég ereje van — hozzá, a beteg dörgöli magát, hátát, nyakát, lábait mi dörgöljük. A dörgöléssel vagy dörgölés nélküli lepedőben tartás tart addig inig a lepedő megmelegszik. Most már lássuk különböző hatását : Ha a vizet hidegen veszik, és úgy, hogy a lepedőből csurog, a test hirtelen sok meleget vészit, ezt a műtétet csak erőteljesebb betegnél alkalmazhatni — és semmi esetre nem az idegláz forrósági fokán, s általában a lázakban midőn a forróság előállott, mert ilyenkor a szervezet nem alkalmas arra, hogy az elveszet meleget szabályszerüleg helyre állítsa. A dörgölésre is ugyan ezt mondhatni, hogy csak erősebb egyéneknél, vagy hol erősebb ingerre van szükség, alkalmazható. Idegbajokban sinlődöknél, s az ideglázasoknál önként
